Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-02-01 / 2. szám - Varsányi László: Miért egy tantárgy a magyar nyelv az előkészítő évfolyamban?

- 22 gyár nyelv tényezőinek egységét megvalósítani. A hangoztató, elemző, összetevő módszer azonban biztosítja a kivánt egység érvényesülését.

# E probléma elméleti és gyakorlati szempontból való megvilágításánál J.V. Sztálinnak a nyelvtudománnyal foglalkozó bölcs kijelentéséből kell kiindulnunk.- Bármilyen gondolatok keletkeznek is az ember fejében, csak a nyelvi anyag alapján, a nyelvi kifejezések és mondatok alapján fejlődhetnek és létezhetnek. Gondolatok, amelyek mentesek a nyelvi “természeti“ anyagtól nem léteznek.J.V.Sztálin a nyelvtudománnyal foglalkozó tanításából,és

I.P.Pavlov az idegrendszer felsobbfokú működésével foglalkozó tání- tásából a gondolkodás és nyelv dialektikus egysége tűnik ki, vagyis, hogy a gondolkodással egyidőben az emberi nyelv is tökéletesedik. Az emberi nyelv tökéletesedése a gondolkodás kifejlődését segíti elő. Hincs nyelv gondolat hélkül és gondolat nyelv nélkül.

A gondolkodás a. tárgyi valóság‘megismerésével, materialista alapon, az analizátorok /régebbi elnevezéssel érzékszervek/ közvetítésével /szemléltető tanítással/, nyelvi burokban fejlődik* Ebből az következik, hogy a nyelvfejlesztés a természeti és társadalmi jelenségek megfigyelésével függ össze és, hogy a nyelvet a természet és társadalom megismerése nélkül fejleszteni nem lehet.

Az anyanyelv tanításának tehát a. megismerés , gondolkodás és щelvfejlesztés felbonthatatlan egységét képezi.

Ezt az egységet egyedül a hangoztató, elemző, összetevő módszer helyes alkalmazásával érhetjük el. Az új módszer alapvető tulajdonsága az, hogy az olvasás - és írástanítást a nyelvfejlesztéssel kapcsolja össze, s egyben a tanulók gondolkodásával is. A gyermek előzetes beszédkészségének a fejlettségére épül és az olvasást - írást, a beszédtevékenység új formái közé sorolja. Ezt azzal éri el, hogy a hangot az élő beszédből, a kimondott vagy hallott szóból elemzi ki, mely a tanuló szókészletéből való és, hogy az olvasásnál és írásnál nemcsak a szavak formáját veszi figyelembe, hanem a szavak tartalmát is. Ezért az új módszer alapjaiban különbözik a régebbi módszerektől. E módszereknél a hang és a betű a gyermek számára, mint üres, lelki világával összefüggésbe nem hozható alapelem szerepelt és csak véletlen vagy mesterséges külső képzettársítással kapcsolódott s gyermek lelki világához. /Pl. az “í“ betű az égő gyertyához./