Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-02-01 / 2. szám - Hostok István: A magyar nyelv tanítása a nemzeti iskolában

- 15 ­az óvodai eljárási folytatva ösztönös úton akarták fejleszteni a gyermek kifejező készségét és helyesírását. A szocialista pedagó­gia ezzel szemben azt követeli* hogy az oktatás már a nemzeti isko­lában is a tudomány igazságaira épüljön. Ez persze nem jelentheti ast, hogy a nyelvtanításban illetve a nyelvtan tanításában tudomá­nyos teljességre törekedünk. A nyelvtanból a nemzeti iskolában csak <a leglényegesebb ismereteket és szabályokat tanítjuk, az egyes rész­let kérdéseket később a felsőbb osztályokban magyarázzuk meg a nö­vendékeknek. A tanító magyarázata legyen mindig alapos, világos, szabatos és egyszerű. Kiváltképpen arra ügyeljenek pedagógusaink, hogy ne tömöritsék mindezt a magyarázatba, amit az éppen tárgyalt nyelvtani részről tudnak. Az oktatáiban csak annyi ismeret kaphat helyet, amennyit a-tanterv szerint a tanulónak kell tudni. Az általános műveltséget nyújtó iskolák valamennyi tan­tárgyának legfőbb feladata a logikus gondolkodás fejlesztése. Eb­ben a tekintetben a nyelvtan tanításának döntő fontossága van. A logikus gondolkodás hiányát gyakran tapasztalhatjuk az embereknél, ple ha valaki beszédben vagy levélben mindent összehord, ami éppen az eszébe jut, minden összefüggés nélkül csap át egyik gondolatról a másikra, az nem tud a gondolatai között rendet tartani. Az isko­lás gyermekeknél gyakran észrevesszük,, hogy amikor elmesélnek vala­mit, elvesznek a részletekben, többször megismétlik ugyanazokat a szavakat, és aprólékosan beszélnek ofyan dolgokról és eseményekről, amelyek egyáltalán nem tartoznak a tárgyhoz. A logikus gondolkodás elsősorban azt kívánja meg, hogy rendezzük gondolatainkat. Ezért a tanulót figyelmeztessük ha el kalandozik a témától, és kényszere­sük, hogy teremtsen rendet a gonáolkodásában.A számtan nagyon alkalmas a gondolatok rendbeszedésére. A számtan után erre a legal­kalmasabb a nyelvtan. A nyelvtani szabályok esetében csak ä két le­hetőség létezik, vagy tudja a gyermek, vagy nem tanulta meg. Külö­nösen az egyes fogalmak pontos meghatározása fontos és ezért a meg­határozásokat a nyelvtan tanításában állandóan gyakoroltatjuk. A nyelv és a gondolkodás szoros kapcsolatban állanak egy­mással. Marx Károly így nyilatkozott erről: l!A nyelv a gondolat köz­vetlen valósága." A nyelv törvényszerűségeibe való behatolás, a be­széd alkotó elemeinek felismerése, a nyelvi szerkezetek megismeré­se és értékelése együtt jár a logikus gondolkodás fejlődésével.

Next

/
Thumbnails
Contents