Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-01-01 / 1. szám - Rybár László: A szlovák nyelv tanításával kapcsolatos feladataink

- 47 vélemények eltérőek. A tanítók egy része azt a nézetet vallja, hogy a nyelvtant a 11. évfolyamig magyar nyelven taníthatja. Mársok szerint a szlovák nyelv óráin - különösen a felső évfolyamok irodalmi óráin - nem szabad magyar szónak elhangzania. Alapelvünk legyen, hogy a 8.-11. évfolyamok szlovák óráin, - a nyelvtan órák kivételével már csak nagyon keveset beszéljünk magyarul. A nyelvtani órákon az összetettebb nyelvtani jelenségek magyarázatára szorítkozunk és az anyanyelvben előforduló nyelvtani jelenségek összehasonlításakor a szabályok idézésére vagy a magyar nyelvtanból vett példákra támaszkodunk.

Az olvasási, fogalmazási és irodalmi- órákon az ismeretlen szavak fordítására a szlovák szójárásra vagy az elvont fogalmak megvilágítására kell a legnagyobb gondot fordítania a tanítónak. A szlovák irodalmi müveknek magyar fordításban megjelenő olvasását is megengedhetjük. /Vagy inkább a fordítás egyes szemelvényeinek az olvasását./ A 6 - 11 évfolyamokban helytelen a tanulók nyelvi ismereteihez való alkalmazkodás. Mennél többet kell szlovákul beszélni rövid, egyszerű mondatokban. Beszéd közben a nehezebb szavakat lefordítjuk, és a tanulók szójegyzékükbe bejegyzik azokat. Ezzel elérjük, hogy a tanulók szókincsét elég sok új szóval gyarapítjuk, - jóllehet a tanulók ezeket a szavakat még sem beszédben sem írásban nem alkalmazzák, de bizonyos idő elteltével fokozatosan tudatosítják és alkalmazzák is. Helytelen az olyan nyelvtanóra, amelyen csak a példák és a gyakorlat bevezetése történik szlovák nyelven, - a szabály megfogalmazása és a következtetés pedig már magyar nyelven folyik. Ilyen esetben szó sem lehet szlovák nyelvtani óráról.

A magyar tanításnyelvu iskolákban az érdeklődés felkeltése szempontjából nagy fontosságot tulajdonítunk a szemléltető eszközöknek. Nagy segítségére szolgál a tanítónak, ha irodalmi olvasási vagy fogalmazási óráin magyarázatát szemléltető rajzokkal élénkíti. Például P. Jilemický: nFeri a felfedező” /Ferkó objaviteľ/ című, novellájához elegendő megrajzolni Ferkó karikatúráját, agyag fazékkal, legörbülő szájszélekkel, amint őt tanulótársai csúnya önzéséről leszoktatták. Amennyiben eredeti illusztrációk állanak rendelkezésünkre, inkább azokat mutassuk be a tanulóknak. Ha valamely író művéről beszélünk, a könyvet behozzuk az osztályba és bemutatjuk a tanulóknak.