Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-01-01 / 1. szám - Sedlák János: Az irodalom ismétlésének helyes módszere
- 33 az olyan felületes tudást eláruló feleletekkel, amilyeneket gyakran a felsőbb osztályok látogatása alkalmával hallunk. Egyre nyomatékosabban fog kelleni követelnünk, hogy a tanítók ne elégedjenek meg a fő müvek feleltetésénél a lapos, sematikus tudással* Már az alsóbb évfolyamokban nem elégedhetünk meg azzal, hogy a tanulók egy sablonos mondattal magyarázzák meg Petőfi: A nép nevében c. költeményét. Arra kell ókét vezetni,hogy észrevegyék valamennyi versszak alapgondolatát, hogy azokat helyesen és aprólékosan reprodukálják, hogy észrevegyék a gyönyörű kifejezési eszközöket, amelyekkel Petőfi eléri hatalmas eszmei és esztétikai hatását. Bizonyára sokkal fontosabb lesz, hogy a tanulók kerekded egészben és gazdag szókinccsel adjanak vissza egy fejezetet, minthogy csak felületesen mondják el a művek sztereotipi- kus jellemzését. Ha megelégednénk az ilyen feleletekkel, az összes művet csak a pusztán haladó szelleműségük megállapítására redukálnánk, de nem mutatnánk rá arra, miben különbözik az egyik mű haladó jellege a másiktől. És ez a legbiztosabb út arra. hogy a tanulókat visszariasszuk az értékes, jó irodalmi mű iránti érdeklődéstől. /. Az ismétlés segít a tanulónak szilárdan, logikusan felépíteni gondolatait, vagyis elősegíti a stílus nevelést. Ezt a. szerepet azonban csak akkor tölti be az ismétlés, ha a tanító megkívánja a tanulóktól a mélyebb, rendszeresebb tudást, s nem elégszik meg csak a kusza, Összefüggéstelen mondatokkal. A tanítók sokszor maguk megzavarják a tanulók összefüggő beszédét idegességükkel, sürgetésükkel,elégedetlenségükkel. Saját maguk felelnek a tanulók helyett, belevágná*: a beszédjükbe, nem engedik meg a feleletek önálló megfogalmazását, s ezzel sokszor zavarba hozzák a tanulót, megijesztik stb. Fontolóra kell venni azt a jelenséget is, hogy tanulóink általában megdöbbentő szegény szókinccsel felelnek. A tanulók szerint az író állandóan leír, bár ábrázolhatna is, alkothatna képeket, rajzolhatna, vázolhatna, kifejezhetne, mutathatna, elmélyíthetne stb. A tanulók minden mondata ezzel a megszokott mondókával kezdődik: “továbbá leírja". Ez a néhány megjegyzés természetesen távolról sem meríti ki a témát. A cikk feladata az, hogy figyelmeztesse a magyar nyelv tanítóit a tanítási egység egyik fontos részére, fontos
