Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-04-01 / 4. szám - Dorogi Ferenc: A tanuló feleletének felépítése a magyar nyelvi és irodalmi órákon a 9-11. évfolyamban

A második pontban az eszmei mondanivalót hangsúlyozom a tanuló feleletében. A gyakorlat, a hallott feleletek túlnyomó része azt mutatja, hogy a tanuló gyakran csak a mü tartalmának elmondására szorítkozik, s még jó, ha ennek több időt szentel, mint az életrajznak. Szükséges azonban, hogy az eszmei mondanivaló fogalmát idejében tisztázzuk tanulóink előtt. Az író, költő, művész eszmei mondanivalójának helyes megértésén és a mű hőseinek találó jellemzésén fordul meg a felelet sikere. Ha a tanulót rendszeresen rávezetjük arra, hogy ezt a szempontot mintegy felelete gerincének tekintse, sikeres munkát végeztünk.

A következő pontban a tanulótól a szlovák (szláv)-magyar kapcsolatok kidomborítását kívánom meg. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy e tekintetben még tankönyveink is hiányosak. Eddig inkább a cseh-magyar kapcsolatokat dolgozták fel, a szlovák-magyar kapcsolatokra bővebben egy magyarországi munka utal, ez azonban szintén kiegészítésre szorul. A magyar tannyelvű iskolákban tanuló növendékek itt is még gyakran a régi hibába esnek, és a magyar irodalmat (nyelvi jelenséget) elszigetelten szemlélik, holott a tanító elsőrendű feladata lenne a tanulót ránevelni arra, hogy a csehszlovák népi demokratikus állam öntudatos dolgozójának szemszögéből tekintsen a magyar nyelvi és irodalmi valóságra. Maga a marxista- leninista elv is így kívánja: az összefüggésekben kell mindent vizsgálnunk. Súlyos hiba és tévedés, hogy ezt a számunkra oly fontos, népeink barátságát előmozdító és ápoló szempontot kevés figyelemre méltatják, sőt gyakran mellőzik. Pedig a hiányos adatfeldolgozás ellenére is bőven nyílik alkalom e kapcsolatok megtárgyalására. Ezt a kérdést itt nem részletezhetem, csak megemlítem Zrínyit, a kuruc költészetet, Mátyás udvarát vagy az újabb irodalomban Jókai, Mikszáth, Reviczky, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula vagy akár Révai József nevét. E témák irodalmi tárgyalása, írói arcképük megrajzolása kiváló alkalmul szolgálhat a szlovák (szláv)-magyar kapcsolatok felelevenítésére. Arra törekedjünk, hogy a tanuló ezt magában tudatosítsa és feleletében számot adjon róla.

Az irodalmi felelet logikus felépítésének utolsó, mintegy összefoglaló pontjaként áll a marxista-leninista értékelés a szocialista realizmus, mint értékmérő alapján. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a tantervnek is megfelelően a tánulót már idejében, azaz a IX. osztályban (részben már a VUI. osztályban is) az irodalomelméleti bevezetésben megismertettük az idevágó fogalmak jegyeivel. Ha ezek alapján (s persze a tanító magyarázata alapján is) a tanuló feleletében néhány rövid, de világos mondatban képes lesz a szóbanforgó író, költő, művész munkásságát értékelni, elmondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk, és a tanuló felelete jó volt.

Az irodalmi felelet logikus felépítésének begyakorlására tanulóimnak a felső osztályokban példákat adtam: először Írásbeli feldolgozásra. A. IX. osztályban például ilyen módon dolgozták fel a Katona Józsefről tanultakat. A feladatot több tanuló helyesen oldotta meg. A drámaírót mindenekelőtt „belehelyezték” a kor összefüggésébe: a napóleoni háborúk, a szentszövetségi reakció idejébe, amikor az alföldi mezővárosok polgárosuló rétegéből származó írók jutnak szóhoz és amely időre esett a magyar színjátszás hőskora is. A nagy magyar drámaíró főművének elemzése során megértet 20