Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-03-01 / 3. szám - Lengyel Dénes: Mikszáth Kálmán irodalomtörténeti tanítása

- 20 súlyoznunk« Mit tudunk meg végül belőle? Azt, hogy a csodák legfeljebb azoknak hasznosak, akik jól keresnek elhitetésükkel. Az esernyő a jámbor Míincz zsidóé volt a valóságban, de nem jobb - e a környéknek, ha Glogovára járnak esküdni messze vidékről, s az esernyő alatti temetésért többet lehet számítani? Az üzlet teremti a csodát, mondja Mikszáth, s ezt nem a felháborodás, hanem a humor nyelvén adja elő«

A Beszterce ostroma egyrészt azt mutatja meg, hogy a várúr életformája már tarthatatlan, a feudális rendnek pusztulnia kell, de rávilágít arra is, hogy még a 19« század végén is szinte korlátlan hatalom van egy - egy őrült gróf birtokában«

Lehetőleg külön órán foglalkozzunk a Különös házasság elemzésével« Mikszáth 1900-ban írta ezt a regényt, abban az időben, amikor Széli Kálmán vezetésével a reakció hatalma “magyar konzervativizmus11 néven szilárdult meg. Mikszáth gyermekkori emlékeihez tér vissza, s újra megeleveníti a kuruc szabadságharcot, amelynek a felvidéken élő hagyományait jól ismerte« Nem szereti a patetikus stílust. S mégis, amikor ebben a könyvében Rákóczi szabadságharcáról ír,nmesóbe illő dolgokról11 szól. Ismeretes,hogy a regény cselekményét Mikszáth képviselőtársa, Bernáth Bezső mondta el az írónak. A Különös házasság pere nem önmagában jelentős, hanem társadalmi hatásában: Mikszáth széles rajzzal mutatja a vezetőréteg korruptságát. Legjobban Pyrker érsek szavai mutatják meg, hogy miről van itt szó. Az érseket Butler azért neveztette ki, hogy bontsa fel a házasságát. Amikor az érsek késlekedik,

V

Butler sürgeti, s erre ilyen választ nyer: “Ez már többé nem pusztán az ön ügye« Ami az öné belőle, az liliputi dolog, amit meg sem lehet látni. Ez egy hatalmas harc volt, gróf uram, mely az egyház és a papságot rossz szemmel méregető elemek között folyt. Igen szomorú, hogy a hadihajón, amelyet elsüllyesztettünk, rajta volt az ön búzája is, de el kellett süllyesztenünk uram, mert rajta voltak ellenségeink is, akik a mi hajónkat roncsolják vaia össze.“

A Különös házasság olyan szenvedélyes vádirat a papság ellen, hogy a szerző olykor szinte megfeledkezik hőseiről, s az ügyről szól inkább, semmint a benne szereplő emberekről. Ez magyarázza meg azt, hogy Butler halványan rajzolt, erőtlen alak, Piroska sem több a szokásos naivánál. De kettejük szerelme kitűnően mutatja meg az ellentábor hitványságát: ilyen tiszta érzést fojt el