Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-03-01 / 3. szám - Lengyel Dénes: Mikszáth Kálmán irodalomtörténeti tanítása
- 13 korú újságokban, folyóiratokban könnyen nyomára akadhatunk fényképének, s ha tanítványainkat előre felbiztatjuk erre, maguk is törekedni fognak minél több kép megszerzésére. A tankönyv életrajzát felhasználjuk, de ki is egészítjük. Az író gyermekkora különösen érdekli tanítványainkat, ez közel áll hozzájuk, keltsük hát fel az együttérzést a gyermek Mikszáth iránt. Mikszáth gyermekkora a mai Szlovákiában telt el, ezért földrajzilag is közel áll tanítványainkhoz. A Nógrád megyei Szkla- bonyán született, itt járt elemi iskolába. Az első irodalmi hatás is itt éri. Maga jegyzi fel gyermekkoráról: ’'Minthogy beteges, elkényeztetett, álmatlanságban szenvedő gyermek voltam, a falu kitűnően mesélő embereit apám odarendelte vagy fogadta az ágyamhoz, akik egész éjjelen tartottak kísérteties és mindenféle tündértör- ténetekkel." Ime, a népköltészet hatása ekkor még mint élmény,kér- sőbb az író művének egyik jelentős eleme. Nagy hatást tett a gyermek Mikszáthra Ebeeken lakó nagyanyjának kitűnő pedagógiája. Ez a nagymama mesével nevelte unokáját,mulatta és vizsgáztatta kis történeteivel. Az egyik pedagógiai történet a gyermek megfigyelő- képességét teszi próbára. A nagymama elmondja, hogy Napóleon egy kórházlátogatás alkalmával a konyhán megpillantott egy félkezű katonát, aki a konyhán éppen fát vágott baltával. A császár kérdésére a katona lelkesen feleli, hogy félkezót a marengói csatában veszítette el, de: "A másik kezemet is feláldoznám érte, ha kívánná." Ekkor Napóleon széttárja köpenyét, s császári szóval megparancsolja a katonának, hogy vágja le a kezét. Mire az invalidus katona hirtelen lekapta a baltát és levágta a másik kezét is ... ... E pillanatban leesett a nagymama okuláréja, lehajolt érte és törülgetni kezdte, ami annyira megzavarni látszott őt, hogy'elvesztette a fonalat és valami másról kezdett beszélni.- Hát miért nem folytatja a nagymama ?- Ügy ? Mit is beszéltem csak ? Hol is hagytam el ?- Hogy a katona levágta a másik kezét is.- Nem lehet az, fiam -, rázta a fejet bosszankodva.- De isten bizony azt tetszett mondani.