Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
6. A TELEPÜLÉSEK NÉVVÁLTOZTATÁSA A SZÁZADFORDULÓ IDŐSZAKÁBAN A helységnevek egységesítését, hivatalossá tételét, a használatbeli bizonytalanságok kiküszöbölését a dualizmus korában részben a modernizáció szükségletei sürgették. A korszerűbb helységnévrendszer kialakítása a soknemzetiségű Magyarországon, így a történelmi Vas vármegyében is, számos jellegzetességet mutatott. Jelentős szempont volt az idegen, tehát nem magyar hangzású helységnevek megváltoztatása, magyarosítása. A magyar honfoglalás millenniumára (1896) való felkészülés buzgalma is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az 1880-as évek végétől valóságos névváltoztatási mozgalom indult el. Pártosfalva környékét is „érintette” az egyébként kilencven korabeli Vas megyei szlovén jellegű településre vonatkozó 60.981/1887. számú belügyminiszteri rendelet, amely értelmében az addigi Pordasincz változatot a „Kisfalu” településnév helyettesítette. A közelebbi környékbeli falvakat illetően az említett rendelet alapján Jansóczból Jánosfa, Gerencseróczból Gerőháza, Falkóczból Úrdomb, Ratkóczból Rátkalak keletkezett.26 Az 1898-ban elfogadott IV. törvény alapján, amely egységesíteni kívánta az ország egész területének helységneveit, a folyamat később is folytatódott. A Muraszombati járás szlovén településeit illetően további változások történtek. Az akkor már túlnyomórészt magyarok lakta Prosznyákfa is, kevésbé magyaros hangzása miatt, új nevet kapott. A Prosznyákfa településnév Pártosfalvára történő változtatása az említett törvénycikk rendelkezései szerint az 1907. február 14-i belügyminisztériumi leirat alapján következett be, mivel az elsődleges Poroszi javaslattal szemben kifogást nyújtottak be a belügyminiszterhez. A törvény értelmében a változó nevek megállapításánál a közvetlen lakosság igényei, a hagyományok, a földrajzi és topográfiai sajátosságok, valamint a régies írásmód és az idegen hangzás elkerülése közül kellett valamelyik tényezőt igénybe venni. Prosznyákfa esetében az utóbbi, az idegen, azaz nem magyar hangzás elkerülése volt a mérvadó. A magyarázatból kiderül, hogy eredetileg új településnévnek a Poroszi változat szerepelt javaslatként, amit Vas vármegye közgyűlése kifogásolt, és helyette a Pártosfalva változatot javasolta. Valamennyire homályossá teszi a folyamat értelmezését, hogy formálisan a Poroszi változat javaslójaként is Vas megye közgyűlése szerepel a hivatalos iratokban, amelyekből azonban nem derül ki egyértelműen a Porosziról Pártosfalvára változtatás oka. A fellebbezésben előterjesztett kifogást a belügyminisztérium illetékesei azonban indokoltnak értékelték, és a település nevét a Vas megyei közgyűlés javaslatára Pártosfalva alakban állapították meg.27 A többi érintett falu esetében, amelyek akkoriban a pártosfalvi körjegyzőséghez tartoztak, Berkeháza, Csekefa és 26 Források a Muravidék történetéhez - Viri za zgodovino Prekmurja. 2. kötet - 2. zvezek\\7-\2F). 27 MNL VaML Vas Vármegye Alispánjának iratai, Közigazgatási iratok 4881/1907. 54. és 66. 80
