Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
Fontos művelődéstörténeti jelenségnek számít, hogy a kis lélekszámú Szerdahelyen a 20. század elején megalakult a Polgári Olvasókör, amely az első világháború végéig mindenképpen működött. A Vas Megyei Levéltárban őrzött Egyesületi alapszabályok gyűjteményében rendelkezésre álló iratok alapján Pivar Ella feltárta, hogy az olvasókör alapszabályát 1911. március 25-én a Belügyminisztérium 43783/1911 számú rendeletével jóváhagyták. A rendelet - egyebek mellett - meghatározta, hogy az egyesület a nyilvánosan rendezett felolvasóprogramok és egyéb estélyek szervezésénél köteles volt engedélyt kérni.24 A kisszerdahelyi olvasókör céljai között „a társas élet és a magyar szellemű közművelődés előmozdítása, a felebaráti szeretet ápolása, a szabadelvű eszmék fejlesztése, amelyeket hírlapok járatása és olvasása, a meglévő könyvtár gyarapítása, társas összejövetelek, felolvasások ta rtása ” szerepelt. Az olvasókör tagja lehetett a községben és a községen kívül élő személy, tekintet nélkül a vallására, aki „fedhetetlen jellemű józan életű ifjú és férfi, esetleg művelt és erkölcsös nő” volt, akit két alaptag ajánlására a választmányi gyűléseken szótöbbséggel vagy titkos szavazással felvettek. Az olvasókör a kötelező tagsági díjból, a pártolók adományaiból, továbbá a régi hírlapok eladásából 24 Pivar-kézirat. 25 A szentlászlói tűzoltó-egylet krónikája. Népújság, 1977. augusztus 25. 3. és az alkalmanként megrendezett felolvasó vagy más programok jövedelméből tartotta fenn magát. A rendes egyesületi tagok évi tagságdíja 2 korona volt. Az alapszabály aprólékosan meghatározta a rendes, a tiszteletbeli és pártoló tagok, valamint az elnökség jogait és feladatait. A szabályrendelet 24-ik cikkelye szerint a „társas összejövetelek és felolvasások alkalmával a kör helyiségeiben megjelenőknek csak józan életű emberekhez illő magaviselet engedhető meg. Civakodás, káromkodás, esetlen tréfa, trágár beszéd tiltva van. E tilalom ellen vétők a választmány, illetve a közgyűlés által a kör javára 1 korona pénzbírsággal, ismétlődés esetén a körből való kizárással büntethetők”. A szerdahelyi Olvasókör megalapításakor az elnöki posztot Papp Pál töltötte be, főjegyzőnek pedig Horváth Sándort választották meg. A századforduló idején a tágabb Mura menti földrajzi régióban gombamódjára alakultak a tűzoltóegyletek. Szentlászlón 1892-ben jött létre az egyesület, Zsiga Gyula szentgyörgyvölgyi jegyző kezdeményezésére, aki az alapításkor az elnöki tisztséget is betöltötte. A szentlászlói tűzoltók első parancsnoka Dora János volt.25 Néhány esztendővel később, 1901-ben Pártosfalván is megalakult a tűzoltóegylet. 79
