Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
használata, melyet a vagyonosabbak kibéleltettek, a szegényebb lakosság pedig bélés nélkül viselte.17 A vidéken húzódó nyelvhatárt illetően a Mura menti szlovénok elhelyezkedését Vas vármegyében úgy jellemezték, hogy Zala megyétől szállásterületük Prosznyákfától északnyugati irányba hózódik. Prosznyákfát a 19. század végén már inkább magyar jellegűnek minősítették.18 A magyar honfoglalás millenniuma tiszteletére kiadott országos sorozat nagyszabású Vas megyei gyűjteményében a Pártosfalvi környéki településekről a következő, a 19. század végének jellemzőit tükröző ismertetők olvashatóak: „Prosznyákfa, 82 házzal és393 római katolikus, ágostai evangélikus és evangélikus református vallású, magyar lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. Lakosai köznemesek. Itt van a körjegyzőség székhelye és egy a 40-es években épült kisebb kastély. A13- században a Prosznyák család volt földesura.”19 „Szerdahely (Mura-Szerdahely), 41 házzal és 196 magyar lakossal. 17 Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 370. 18 Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 387. 19 Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 85. 20 Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 103. 21 Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 56. 22 Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 28. 23 Források a Muravidék történetéhez - Viri za zgodovino Prekmurja. Szöveggyűjtemény Zalaegerszeg, a Vas Megyei Levéltár és a Zala Megyei Levéltár kiadványa, 2008.10 78 Vallásuk római katolikus, ágostai evangélikus és evangélikus református. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány.”20 „Kis-Falu. Házainak száma 22, lélekszáma 93, akik magyarok és vendek. Vallásuk ágostai evangélikus. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány.”21 „Csekefa, 55 házzal és 242 vegyes vallású magyar lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Birtokosa a gróf Szapáry család.”22 Szentlászlóról ilyen jellegű jellemzéssel nem rendelkezünk, mivel a Zala megyére vonatkozó millenniumi sorozatpéldány nem készült el. Prosznyákfa környékét a 19. század második felében a tágabb földrajzi térségben szőlőtermő vidékként tartották számon. A muraszombati piac gazdag borkínálatában, amint arról a Muraszombat és vidéke hetilap 1885. február 8-i száma beszámolt, a Prosznyákfa és Szombatfa környéki vörösbor meghatározó helyet vívott ki magának, ami a kistérség szőlőtermelésének minőségéről és mennyiségéről egyaránt tanúskodik.23 Zbirka dokumentov. 2. kötet-2. zvezek. Mayer László, Molnár András (szerk.). Szombathely-
