Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
vidékeként” illusztrálta Tórkeresztúr (Ma: Križevci) és Prosznyákfa környékét. Felfigyeltek azonban a fazekasság gyakoriságára ebben a térségben, ezért annak fejlesztésével kívánták megindítani a gazdaság felélénkítését. Az akkori prosznyákfai körjegyzőségben több mint kétszáz fazekasról beszéltek, ami konkrét bizonyíték arra, hogy az agyagos föld lehetőségét, mivel földművelési szempontból nem számított a legkiválóbbnak, a lakosság jelentős része felismerte. A prosznyákfai körjegyzőség területén tevékenykedő önálló agyagiparosok Takács jegyző 1895. július 19-i muraszombati keltezésű névsora szerint településenként a következőképpen oszlottak meg:13 Berkeháza (Berkovci) - két fő (Frász András és Koltai Péter), Csekefa - 4 fő (Balaicz József, Kakas Péter, Pojbics Ferencz, Vida János), Gödörháza - 6 fő (Albert Pál, Szépe György, Szépe István, Tóth Lajos, Vass Gergely, Varga Mihály id.), Gerőháza (Lončarovci) - 5 fő (Farkas József, Lepoša Ádám, Pojbics Ádám, Pojbics József, Vörös Károly), Jánosfa (Ivanjševci) - 8 fő (Albert Miklós, Janics Ádám, Krámpecz Ádám, Pojbics Pál, Varga Ferencz, Varga József ifj., Varga József id., Vörös János), Kisfalu -1 fő (Malacsics Ferenc), Prosznyákfa - 10 fő (Balogh Ferencz, Gál Sándor, Grah Péter, Kovács József, Kovács István, Kercsmár János, Malacsics Ferenc, Pauker János, Vucskics János, Vucskics Lajos), Szombatfa - 18 fő (Bicsálc József, Bicsák Pál, Cseke Ferencz, Cseke József, Könye József, Nagy Sándor, Németh Ferencz, Németh János id., Németh János ifj., Németh József, Németh Mihály, Szakái János, Szép Kálmán, Tóth János, Tóth Sándor, Vörös Ferencz, Vörös János, Zsohár József), Velemér - 31 fő (Antal Ferencz, Antal József, Balaicz János, Balogh Ferencz, Balogh Sándor, Bicsák József, Bicsák József, Bicsák Sándor, Bicsák Sándor, Bóth Ferencz, Bóth Gergely, Bóth Lajos, Bóth Pál id., Bóth Pál ifj., Gyenese Sándor, Jenise Sándor, Szakái József, Szakály József, Sebők János, Szobár József, Tóth Ferenc, Tóth József, Varga József, Vas János, Vass Ferencz, Vass Ferencz, Vass János, Vass József, Vass József - alsó, Vass Pál, Vass Sándor). A főszolgabíró felismerte, hogy a szegénységgel küzdő lakosság önerőből nem képes az agyagfeldolgozás ipari fejlesztésére, ezért arra ösztönözte a vármegye vezetőségét, hogy a magyar kormánynál járjon el „egy agyagárú-ipari taniskola” állami költségen történő létrehozása és fenntartása érdekében. Érvelésként hozzáfűzte a főszolgabíró, hogy Pártosfalva környékén olcsó volt a föld ára, ami enyhíthetné a tanműhely költségeit, valamint a járási ipartestület részéről is támogatást helyezett kilátásba. A fazekasok képzését főképpen a téli időszakban tervezték, mert a lakosság zöme év közben elsősorban földműveléssel kereste meg a kenyerét. Fontos szerepet töltött be a vendégmunka is, hiszen a lakosság jelentős része idénymunkára járt Szlavóniába, Somogy megyébe és az ausztriai stájer vidékekre, ami azonban demográfiai szempontból akkor sem volt kedvező jelenség. Emiatt szorgalmazta a főszolgabíró és a vármegye a hozzáadott értékként felvetődő fazekasság fellendítését.14 13 MNL VaML IV405.b. Vas Vármegye alispánjának iratai, Közigazgatási iratok IV 333./1897, XIII. 3284./1907. 14 Pokrajinski arhiv Maribor (továbbiakban: PAM) SI_PAM/0088 Okrajno glavarstvo Murska Sobota, Načrt za orožniško kasarno v Prosenjakovcih, spis 4413/1907. 73
