Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
A15. század második felében sem a családról, sem a faluról nem nagyon ismerünk adatokat. 1463-ban az Őrség eladományozása idején - mint már korábban láttuk - Prosznyák Lászlót és Jakabot sorolják fel a szomszédok között (Ladislao et Jacobo Proznyak),59 ők feltehetően apa és fia lehettek (György fia László, és ennek fia Jakab). A15-16. század fordulóján a Petróci Hencselfi család Prosznyák Györggyel és Jakabbal (contra Georgium et Jacobum Prozenyak dictos de Prozenyakffahva) pereskedik a Zala megyei birtokok ügyében (ők feltehetően Jakab fia László fia, György és László fia Miklós fia, Jakab),60 és ugyancsak együtt szerepel György és Jakab 1506-ban Métnek birtok beiktatásánál.61 A 16. század elején azonban egy új birtokos jelenik meg Prosznyákfán: Hegyi István. Először 1503-ban találkozunk a nevével, amikor András szentviszlói (kercai) plébános a nála Prosznyák Jakabtól zálogban lévő birtokrészt tovább zálogosítja Hegyi Istvánnak.62 1509-ből a falu és Hegyi István kapcsolata szempontjából rendkívül fontos adatot találunk: Bakócz Tamás esztergomi érsek a prosznyákfai Szentlélek-kápolnának (capella Sancti Spiritus in villa Poroznyakfalwa), amely iránt Hegyi István különös tisztelettel viseltetik (ad quam egregius Stephanus de Hegh singulärem gerit devocionis affectum), búcsút engedélyez.63 A későbbi adatokból derül csak ki, hogy Hegyi István Prosznyák György leányának, Katalinnak a férje volt. 1524-ben egy Zala megyei hatalmaskodás felbujtójaként említik meg Prosznyákfalvai Hegyi István özvegyét, Katalint,64 akiről 1536-ban egy peres irat egyértelműen állítja, hogy Prosznyák György leánya, sőt ebből a forrásból a teljes középkori családfa is megrajzolható.65 Prosznyák Györggyel ugyanis fiúágon kihalt a Prosznyák család egyik fő ága, Szentbenedeki Péter fia Jakab leszármazottainalc vonala. 1536-ban György rokonai - pontos leszármazásukat igazolva - maguknak követelik Prosznyákfalva és a hozzá kapcsolódó birtokok fele részét, jelezve, hogy rendezni kívánják Katalinnal anyjának, Margitnak hozományát és jegyajándékát. A két távoli rokon Prosznyák János (Johannis Proznyak) és Bucsai 59 Ld. a 6. jegyzetben. Az eredeti oklevél: MNL OL DL 65.920. 60 Az 1496 és 1505 között többször is említett személyek rokoni viszonyait egyik oklevél sem jelöli meg: MNL OL DL 46.350; MNL OL DL 46.460; MNL OL DL 46.461; MNL OL DL 46.647; MNL OL DL 46.691; MNL OL DL 46.708. 61 MNL OL DL 101.377. 62 KÓTA PÉTER: Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212 -1526. In: Vas megyei levéltári füzetek Szombathely, 1997 (továbbiakban RVKL). RVKL 585. 63 MNL OL DL 101.806 - A rendkívül értékes adatra Benczik Gyula levéltáros hivta fel a figyelmemet, amit ezúton is megköszönök! 64 MNL OL DL 60.086. 65 Horváth Kálmán: Prosznyákfalvai és Szentbenedeki Prosznyák. 118. Mind ez ideig Horváth közölte a legpontosabb családfákat (119-120,122-123. és 124-125.), ezeket - a középkor viszonylatában - csupán néhány, örökös nélkül elhunyt testvér adatával tudtuk kiegészíteni (Ld. II. melléklet). 33
