Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
Farkas (Wolfgangi Bivchay) ugyanattól a Szentbenedeki Pétertől származtatja magát, mint György, ők azonban Péter fia Bertalan leszármazottai (filii Bartholomei filii Petri de Zenth Benedek).66 Kérdéses, hogy miért csak a fele birtokot követelik maguknak? Jogi szempontból a birtok másik fele eleve őket illetné, mivel Szentbenedeki Péter három fia közül csak kettőnek maradtak fiúági leszármazottai: Péter fia Jakab távoli örököse Prosznyák György (a birtok fele őt illeti), Péter fia Bertalan örökösei pedig két fiának, Jánosnak és Lászlónak leszármazói, Bucsai Farkas és Prosznyák Jakab (a birtok másik fele pedig az ő közös birtokuk lenne). Bucsai Farkasról már a neve is elárulja, hogy nem sok köze volt a család vasi birtokaihoz, az ő ága valószínűleg már korábban a zalai birtokokra vonult vissza. Prosznyák János felmenőiről feltehető, hogy Prosznyákfalván maradtak, és ők tartották kezükben a birtok másik felét. Erről a Jánosról feltehető, hogy az ő apja az a Prosznyák Jakab, aki a Petróci Hencselfi családdal kapcsolatos perekben a 15-16. század fordulóján együtt szerepel Prosznyák Györggyel. Feltételezésünket megerősítik az 1536. évi pereskedéshez kapcsolódó egyéb, a korábbi kutatók által nem idézett iratok. Egy ugyancsak 1536-ból származó iratban már Prosznyák János egymagában szerepel Prosznyák György leányával, Katalinnal és ennek Hegyi Istvántól született gyermekeivel, Benedekkel és Istvánnal szemben. Ebből a helyzetből egyértelmű, hogy János ága birtokolta Prosznyálcfalva másik felét, Bucsai Farkas felmenői már korábban lemondhattak a család Vasi birtokairól. A per kapcsán Prosznyák János elmondja, hogy Prosznyák György - aki Prosznyálcfalva, Panóc, Kancsóc, Pordasinc és a zalai Ramocsa felének birtokosa volt - fiú örökös nélkül halt meg, de még halála előtt házába fogadta leányát és leányának férjét, Hegyi Istvánt, akik vele élvezték a birtok javait. Halála után - sőt Hegyi István halála után is! - Katalin és fiai tartják kezükben a fele birtokrészt, bár őket csak Prosznyák György feleségének Margitnak és magának Katalinnak a leányrészei illetnék meg.67 A hosszasan elhúzódó pert már nem tudjuk nyomon követni, annyi azonban bizonyos, hogy valamiféle megegyezés született a Prosznyákok és a Hegyiek között, mert a továbbiakban a két család együtt birtokolja Prosznyákfalvát és a környező birtokokat, sőt úgy tűnik, hogy a Hegyieket illette a nagyobb rész. Ezt a helyzetet tükrözi az 1549. évi adóösszeírás is, amely szerint a Prosznyákok egykori vasi birtokain hét jobbágyportája van a Hegyieknek, míg a Prosznyákoknak csak két és fél (ráadásul az előbbiek három újonnan telepített portát is magukénak mondhatnak, míg az utóbbiak csupán egyet), de hasonló a helyzet a 66 Horváth Kálmán: Prosznyákfalvai és Szentbenedeki Prosznyák. Az eredeti irat MNL VaML, VKHL Litteralia instrumenta Fase. LXXI. No. 22.; Bucsai Farkas apja, Benedek már a középkorban feltűnik a Prosznyákok mellett, 1507-1526 között többször is említik: MNL OL DL 101.208 (1507); MNL OL DL 58.348; MNL OL DL 58.358 (1525); MNL OL DL 58.359 (1526). 67 MNL VaML, VKHL Litteralia instrumenta Fase. LXXI. No. 26. 34
