Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig
nőtt a lakosság száma, viszont a növekedés üteme csökkent a korábbi népszámlálásokhoz viszonyítva. Csekefán 13,7 százalékos, Pártosfalván 12,6 százalékos, Szerdahelyen pedig 11,7 százalékos növekedést jegyeztek fel a számlálóbiztosok. Mivel azonban az öt elemzett település legnagyobbikán, Szentlászlón a lakosság száma az 1880-ban összeírt 450-ről „csak” 483 főre nőtt (7,3%), ezért ez kihatott az öt település együttes növekedési arányára. Az utolsó négy népesség-összeírás, illetve 33 év alatt (1857-től 1890-ig) Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely települések lakossága 53,6 százalékkal nőtt. A növekedésben a betelepülések mellett elsősorban az úgynevezett „demográfiai átmenet” játszott szerepet. A „demográfiai átmenet" első fázisát a hagyományos népesedési válságok eltűnése jelentette.19 Magyarországon 1874 után már nincsenek nagyobb területeket sújtó éhínségek és járványok. Ezek után az 1880-as években megfigyelhető az átmenet második szakasza, a halálozási arányszám tartós és irreverzibilis (visszafordíthatatlan) csökkenése. Míg 1880 körül 36 ezrelék körül mozgott a halálozási érték, addig az első világháború előtti években 25 ezrelék alá süllyedt. A demográfiai átmenet harmadik szakasza - amikor a halálozási arányszám csökken, a születések arányszáma azonban változatlan marad - Magyarországon általában egy évtizedig tartott. A halálozási arányszám csökkenése főleg két okra vezethető vissza. Az egyik az egészségügy javulása és a lakosság kulturális szintjének emelkedése, a másikat pedig a mezőgazdasági kultúra gyors fejlődése jelentette, ami lehetővé tette a hagyományos típusú élelmezési válságok leküzdését. Ebben a szakaszban emelkedett meg látványosan a népességszám Magyarországon, s ennek kezdetét jelzik az 1890. évi adatok.20 Csekefán, Kisfaluban, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen már az 1880-as évtizedben megfigyelhető a demográfiai átmenet harmadik, pozitív változásokat hozó szakasza. A már említett 23 százalékos népességnövekedés az 1880. évi népszámláláskor egyértelműen mutatta a javuló körülményeket. A19. és a 20. század fordulóján elvégzett adatfelvétel újítása volt, hogy míg a korábbi összeírásoknál csak a jelenlévő polgári népesség szerepelt a statisztikákban, 1900-ban rögzítették a településen szolgáló katonákat is. Ez a változás az elemzett öt települést nem érintette igazán, mivel egyetlen településen sem állomásozott katonaság.21 A századfordulón végrehajtott népszámlálás adatai szerint Csekefán, Kisfaluban, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen 1.454 személyt írtak össze. A korábbi, 1890. évi népszámláláshoz viszonyítva ez 3,8 százalékos növekedési ütemet jelentett, mely 5 százalékkal volt kisebb, mint az 1880-1890 közötti időszak népességnövekedési rátája és közel 20 százalékkal az azt megelőző évtizedig. A már említett demográfiai átmenet harmadik szakasza - amikor a halálozási arányszám csökken, a születések arányszáma 19 JosipoviC Damir: Dejavniki rodnostnega obnašanja v Sloveniji. Geografija Slovenije 9. Ljubljana, Založba ZRC, 20 04. 53-20 Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19■ században. In: Történelmi Szemle, 1980/2. 270-275-21 Az 1869-1980. évi népszámlálások története és jellemzői. 21. 189
