Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
nyezéseknek pozitív velejárói és negatív hatásai egyaránt voltak. Čarni Koloman tanfelügyelő' pld. ún. pionírnap (úttörőnap) bevezetését kezdeményezte a szentlászlói iskolában. A szervezésre az Antifasiszta Nőszövetség kapott megbízást. A község területén működő iskolákban a néptanács javasolta az anyák napja és a gyermeknap rendszeresítését is. A szentlászlói iskola és a körülötte elterülő rét-terület eltulajdonítására tett javaslatot a községi néptanács, mivel a telekkönyvi adatok alapján 1953-ban „még mindig” a református egyházközség tulajdonában volt.175 A vidék gazdasági élete szempontjából fontos volt, hogy a községi vezetőség 1953-ban támogatta a minden első és harmadik hétfőn tervezett állatvásár megtartását, ami jelentős számú állatállományról vall Pártosfalva környékén.176 A Pártosfalvi Néptanács Gazdasági Bizottsága határozata értelmében 1954 végén megszüntették a szentlászlói községi fűrésztelep működését. A gőzenergia által működtetett létesítmény tevékenysége, Zsohár Jenő könyvelő beszámolója szerint, akkor már nem volt kifizetődő. A fűrésztelep feltehetően nagyon elhanyagolt állapotban volt, ahol a munkavégzés az alkalmazottak szempontjából is veszélyessé vált.177 Az 1954-es esztendő végén, valamint a következő év elején ismételten időszerűvé vált a közigazgatási rendszer átszervezésének kérdése. A tervek szerint hatékonyabb és főképpen gazdasági szempontból nagyobb hatáskörrel rendelkező községek létrehozását tervezték. A muraszombati járás területén az addigi 22 község helyett hetet láttak elő, amelyek hatásköre nagymértékben megegyezik a járási hatáskörrel. A pártosfalvi községhez tartozó települések polgárainak jelentős része, főképpen a magyarok lakta határ menti szakasz területén élők, továbbra is az önállóság mellett foglaltak állást. Úgy értékelték, hogy rendelkeznek az új kritériumoknak megfelelő intézményrendszerrel. Amennyiben mégis változásra kerül sor, ami akkorra már a valószínűbb változatnak számított, a Pártosfalva környéki települések szívesebben emlegették a muraszombati községhez tartozást, az úgyszintén lehetőségként emlegetett péterhegyi (Petrovci), majd a mártonhelyi (Matjanci) községekkel szemben.178 Végül a felsőbb szinten elfogadott döntés a pártosfalvi községhez tartozó falvakat az újonnan létrehozott mártonhelyi (Martjanci) községhez sorolta be. Az új községek néptanácsainak tagsága az átszervezés során nem közvetlen választás révén jött létre, hanem az új község területén addig működő néptanácsok tagjai közül választották meg a tagokat. A Mártonhelyi (Martjanci) Néptanács 27 főből tevődött össze, amelynek keretében az addigi Pártosfalvi Néptanács 7 tanácstagot választott saját tagjai sorából. A megszűnő pártosfalvi 175 SIPAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács jegyzőkönyvei 1952-1955, irat 391/1, le. 176 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, spis T 492/1-53-177 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács Gazdasági Bizottsága 2. ülésének jegyzőkönyve, 1954. 09- 24. 178 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, A pártosfalvi falugyűlés jegyzőkönyve, 1955- 01. 03. 137
