Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

község minden településének nem lehetett közvetlen képviselője az új testületben. Az ideiglenes jellegű új községi tanácsba - mivel rendszeres választásokat csak az 1956-os évben terveztek - Vida Géza titkár javaslatára, aki az új község szervezőbizottságában képviselte a pártosfalvi községet, a Pártosfalvi Községi Néptanács a pártosfalvi Vörös Kálmánt, a szerdahelyi Vörös Kálmánt, a szentlászlói Vas Kálmánt, a tótlaki (Selo) Koltai Józsefet, az úrdombi (Fokovci) Lepoša Ludvikot, a csekefai Kakas Jenőt és a berkeházi (Berkovci) Albert Gézát választotta a mártonhelyi (Martjanci) község tanácsába.178 179

A következő években a Pártosfalva környéki falvak érdekérvényesítése a mártonhelyi (Martjanci) községben valósult meg több-kevesebb sikerrel. Önálló községként azt követően már nem szerepelt Pártosfalva vidéke, mert később több évtizeden át a muraszombati nagyközség része volt, majd a rendszerváltás után a Moravske Toplice község része lett. A falvak többségében helyi közösség, mint a közigazgatási rendszer alapegysége, folyamatosan működött.

23. A JUGOSZLÁV-MAGYAR KONFLIKTUS IDŐSZAKA ÉS HATÁSA PÁRTOSFALVA ÉS SZENTLÁSZLÓ TÉRSÉGÉBEN

A magyar-jugoszláv konfliktus időszaka, amelynek intenzív szakasza 1948 végétől az ötvenes évek közepéig tartott, számos szempontból negatívan hatott a Szentlászló és Pártosfalva környéki településekre. Azokban az esztendőkben nem volt lehetőség a rokonokkal és ismerősökkel való kapcsolattartásra, sem utazásra Magyarországra. A „legmerevebb” időszakban még kishatárfogalmi engedély sem létezett. A feszült magyar-jugoszláv államközti viszonyra az is utal, hogy hivatalosan szigorúan tiltva volt a határsáv menti terület tisztítása és az ottani rétekről történő szénaértékesítés.

Akiknek volt ún. százméteres engedélye, mivel földbirtokuknak egy része közvetlenül a határvonal mentén terült el, a „hidegháborús” időszak jelentős részében azzal sem élhettek. Csak a réteken, szigorú felügyelet mellett, annyiban engedélyezték a kaszálást és a szénaszárítást, hogy a terület belátható legyen. Ahol erdős vagy bokros övezet volt, oda tilos volt közelíteni. A szigorú határőrizetre utal, hogy a Pártosfalvi Községi Néptanács ülésén külön felhívták a közvetlen határ menti falvak elöljáróinak a figyelmét az államhatár menti sáv folyamatos tisztításának kötelezettségére.180

178 SI_PAM/Občinslci ljudski odbor Prosenjakovci, A pártosfalvi falugyűlés jegyzőkönyve, 1955- 01. 03.

179 SIPAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Községi Néptanács 21. ülésének jegyzőkönyve, 1955. 07.24.

180 SI PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács 4. rendszeres ülésének jegyzőkönyve, 1950. 03.30.

138