Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
tanács gyakorlatilag nem változott a néhány hónappal korábbihoz viszonyítva. A „megismételt” alakuló ülésen - amelynek keretében 13 tanácstag szlovén nyelven és 4 magyar nyelven tette le az esküt - fontos és sürgős feladatnak minősítették a községi utak karbantartását és az iskolaépületek felújítást és bővítését. Tekintettel az igényes feladatok sikeresebb ellátására, három szakbizottságot hoztak létre, mégpedig a gazdaság, az oktatás és az egészségügy terén.166 Az újonnan gyakorolt rendszer keretében meghatározták a mezőgazdasági termelők muraszombati körzeti tanácsába választott elöljárók településenkénti szavazási helyszínét. Az 1953- október 13-i választási bizottsági határozat értelmében a szentlászlói termelőszövetkezetben dolgozók a helyi iskolában szavaztak, a pártosfalvi szövetkezetbeliek a szövetkezeti otthonban, az úgyszintén a pártosfalvi szövetkezetben dolgozó kisfaluiak Kolosa Sándor családi házában, a csekefaiak pedig Marsik Károly otthonában, míg a szerdahelyi szövetkezeti dolgozók a község helybeli irodájában, a faluotthonban.167 A község teljes területéről, a magyarok lakta falvak mellett a többi település választási jogosultjait is beszámítva, 70-en szavazhattak a mezőgazdasági termelők tanácsába.168 Egyébként más alkalmakkor is az említett 166 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, Jegyzőkönyv 1952.12.19-167 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, spis 590/53-168 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, spis 470/2-53-169 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, spis 590/4-53. 170 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci. választóhelyeken történt a szavazás, beleértve a köztársasági szervekbe történő voksolást is.169 A szentlászlóiak 1934 májusában Vida Géza párttitkár javaslatára a falugyűlésen elhatározták, hogy a falusi patak kiásását közmunka formájában végzik el, hogy megakadályozzák az esetleges árvizek okozta károkat. Az elöljáróság meghatározta, hogy a családoknak mekkora terület kiásását kell teljesíteni. Azt is eldöntötték, hogy a munkából igazolatlanul kimaradók részét fizetett munkásokkal ásatják ki, a mulasztók költségére. A közmunkából az állami gazdaság kimaradhatott azzal a feltétellel, hogy a „saját területükön kötelesek voltak a patakot rendben tartani”. Az mellett általános községi közmunkára is kötelezték a falu polgárait. Minden háztartás köteles volt 3 napot, valamint minden hektár földterület után további egy napot a falu érdekében tevékenykedni.170 Az akkoriban szervezett szentlászlói falugyűléseken általában a kommunista párt alapszervezete képviseletében részt vevő Vida Géza titkár javaslatai érvényesültek. A párttitkár folyamatosan ösztönözte a falusi lakosságot az adófizetés fontosságára és pontosságára. Külön figyelmeztetett arra, hogy a százméteres határsávban tilos 40 centiméternél magasabbra növő növényt 135
