Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
szláv hatalommal, ami néhány évvel a vidék ismételt elcsatolása után ellentmondásokat hordozhatott magában.162 A „népkölcsön” teljesítése presztízskérdésnek számított a néptanácsok közötti versengésben és rivalizálásban. Ezért nem meglepő, hogy a pártosfalvi elnök azzal érvelt, hogy „az elöljáróknak minden egyes földművest meg kell győzni annak fontosságáról, hogy elsők legyünk a szomszédos községekhez viszonyítva.” A tetszetős politikai megnyilatkozásoktól eltekintve ténylegesen a kötelező adományok terhe állandóan fokozta a megélhetés nehézségeit. A kötelező hús- és zsírmennyiség 1951-re vonatkozó előjegyzése ugyanis nőtt. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a községi néptanács e kérdést illetően kellő méltányosságot mutatott. Reálisan megállapította és bebizonyította, hogy a nagy szárazság miatt lehetetlen az elvárásokat teljesíteni. A burgonyára vonatkozóan is hasonló megállapítás született. Pozitív következményei voltak, hogy akkoriban kezdték szorgalmazni a cukorrépa termesztését. A mezőgazdaság terén fontos újításnak számító programot az állam hathatósan támogatta.163 Az 1951-ben felszámolt pártosfalvi mezőgazdasági vállalat vagyona a hatóság részéről támogatott helyi Földműves Szövetkezet tulajdonába került.164 22. 1952-től a Pártosfalvi Község FELSZÁMOLÁSÁIG Az ötvenes évek elejétől - ideiglenesen - gyarapodott a pártosfalvi község, mivel a közigazgatás átszervezése keretében 1952-től felkarolta a korábbi tótlaki (seloi) községet is, valamint Szentlászlót. Az új községi szervek az átszervezésnek megfelelően alakultak. A községi tanács elnökének a pártosfalvi Vörös Kálmánt választották, aki már korábban is vezette a Pártosfalvi Községi Néptanácsot. Az alelnöki tisztségre a korábbi Tótlaki (seloi) Néptanács elnökét, Koltai Józsefet választották. A körzeti néptanácsnak a hivatásos alkalmazottakra vonatkozó tervével összhangban az új községi tanács titkárának ismételten a kisfalui Kolosa Sándort, pénztárnoknak pedig a szentlászlói tanács korábbi elnökét, Vida Gézát választották. Az elnök üdvözlőbeszédében összefogásra buzdított, amit a térségben élő magyar közösség egyenjogúsága szempontjából különösképpen fontosnak tartott.165 Néhány hónappal később, 1952 októberében újabb „átszervezésre” került sor, amikor a néptanácsok mellett a gazdasági szféra is megválasztotta saját képviselőit a párhuzamosan létrejött testületekbe. Az új választások keretében a pártosfalvi községi 162 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács 8. ülésének jegyzőkönyve, 1950. 08.15. 163 SIPAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács 9- ülésének jegyzőkönyve, 1950.08.30. 164 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, spis 132/51,39 (27). 165 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, Jegyzőkönyv 1952.04.25. 134
