Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
laki (Ratkovci) elöljárók voltak. A néptanács bővített, közgyűlés jellegű testületének további 16 megválasztott személy volt a tagja. A névsor: Kardos Géza, Kercsmár Aranka, Žilavec Ivan, Károlyi János és Gergar Janez Pártosfalváról, Németh Vendel Kisfaluból, Pojbics Gyula, Duh Jožef és Balogh Elemér Csekefáról, Kučan Peter Berkeházáról (Berkovci), Horváth Károly, Balek János és Pap Zoltán Szerdahelyről, valamint Füredi Rudolf és Gergar Ludvik Rátkalakról (Ratkovci).158 Valamennyi tisztviselő az akkoriban tömegszervezetnek számító Népfelszabadító Front (a későbbi Dolgozó Nép Szocialista Szövetség elődje) tagja volt, míg a Kommunista Pártnak Kolosa Sándor titkár és Kardos Géza voltak 1949-ben tagjai. A testület befejeződött mandátumáról szóló elnöki beszámolóból körvonalazódik a Pártoslfalva községhez tartozó falvak sajátossága a második világháború utáni esztendőkben. A nehéz körülmények ellenére az emberek többsége megpróbált beilleszkedni az új helyzetbe. A beszolgáltatásokat és kötelező terményátadást meglehetősen nyugodtan fogadták, hogy a politikai elvárásnak megfelelően - amint azt az egyik tanácstag hangsúlyozta - „jó állampolgárai legyenek a mi új Jugoszláviánknak”. Feltehetően Csekefán és Rátkalakon (Ratkovci) volt tapasztalható bizonyos fokú ellenszenv, mert Vörös elnök értékelésben arra ösztönözte a két település polgárait, hogy „a jövőben ők is értsék meg az állam nehéz állapotát és a helyzet javítása érdekében teljesítsék az elvárásokat”. Kolosa hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sikerült a községben összefogással a szövetkezeti otthont felépíteni. A közmunkából a község polgárai bőségesen kivették a részüket, hiszen 17 ezer órát dolgoztak bérmentesen. A berkeházi (Berkovci) és a jánosfai (Ivanjševci) tűzoltóotthonok részbeni felépítése is megvalósult. A néptanács a községi mérleg-, valamint autóbuszgarázs megépítésénél úgyszintén sikeres volt. Az új politikai irányvonal erőteljes népszerűsítése nyomon követhető, részben a néptanács tevékenysége révén, valamint a többi korabeli politikai jellegű szervezet tevékenysége által (e szervezetek között a Népfelszabadító Front, az ifjúsági mozgalmi intézmények, valamint az akkoriban igencsak aktív antifasiszta nőszövetség községi aktivistái értendők). Az 1940-es évek második felében, valamint az ötvenes években a politikai szervezetek hatására, egyre gyakrabban vezettek be helyi járulékot egy-egy fontosabb közösségi létesítmény beszerzésénél. A pártosfalvi Önkéntes Tűzoltóegylet új motorfecskendőjére 1950-ben 40 ezer dinár összértékben „szabtak ki” helyi járulékot.159 Az 1950-es évre az illetékes községi bizottság a Pártosfalva községi parasztgazdaságokra összesen 15,5 millió dinár adót állapított meg. Az adó kirovásánál feltehetően betartották a parasztgazdaságok sajátosságait. Az adó befizetését szigorúan ellenőrizték, azért a néptanács kötelezte elöljáróit, hogy saját 158 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, spis 39/1950. 159 SIPAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács 4. rendszeres ülésének jegyzőkönyve, 1950. 03.30. 132
