Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
21. Az 1949 És 1952 KÖZÖTTI időszak a Községi Néptanács TEVÉKENYSÉGÉNEK TÜKRÉBEN Az 1949-es esztendőben önkormányzati átszervezést terveztek. Annak keretében a Pártosfalvi községet is átalakították volna, mivel - egyebek mellett - Csekefa települést, amely időközben formálisan elkerült a községtől, végérvényesen az Úrdombi (Fokovci) Néptanács hatáskörébe javasolták áthelyezni. A Pártosfalvi Községi Néptanács, a helyi Felszabadító Front (OF) szervezet és az ifjúsági szervezet ülésein azonban egyhangúlag a korábban meglehetősen jól működő szervezeti forma mellett foglaltak állást, azaz Csekefa Pártosfalva községben maradását támogatták. Érdekes módon az ülésen Csekefáról senki nem volt jelen, ami elégé sajátos és bizonytalanságra okot adó jelenségnek tekinthető. Az ülés részvevői érvként leszögezték, hogy Csekefa gazdasági, politikai és kulturális-oktatási szempontból egyaránt Pártosfalvára gravitál. A falubeliek birtokai azonos völgyben helyezkednek el, mint a pártosfalviaké és a kisfaluiaké. Csekefa Pártosfalvától mindössze másfél kilométer távolságra fekszik, holott az új központként előrelátott Úrdombtól (Fokovci) négy kilométer választaná el, ahová egyébként az út viszonylag magas dombságon keresztül vezet. Külön hangsúlyozták, hogy Csekefa lakossága túlnyomórészt magyar nemzetiségű, és fontos számukra, hogy gyermekeik a pártosfalvi kisebbségi iskolát látogathassák, holott a tervezett Úrdomb község (Fokovci) zömében szlovénok lakta településeket foglalna magába. Nemzetiségi szempontból a néptanács az esetleges változást egyértelműen kedvezőtlennek és indokolatlannak minősítette. További érvként a gazdasági és kereskedelmi kötődés szerepelt, mert Csekefa lakosai állataikat, terményüket és egyéb portékáikat Pártosfalván keresztül értékesítették. Teherforgalomra alkalmas út is csak Pártosfalvával kötötte össze Csekefát.156 A részbeni átszervezés után az újonnan megválasztott 23 küldöttel újraalakult Pártosfalvi Község Néptanácsa. Az alakuló ülésre 1949. december 20-án került sor.157 A küldöttek saját körükből kinevezték a Pártosfalvi Néptanács operatív testületét, a Végrehajtó Tanácsot, amely az új ügyrend értelmében azt követően hetente ülésezett. A teljes létszámú néptanács továbbra is havi rendszerességgel tartotta üléseit. Az elnöki tisztség ismételten a pártosfalvi Vörös Kálmánt illette meg. A titkár tisztséget a kisfalui Kolosa Sándor töltötte be. A testület alelnöke a szerdahelyi Vörös Kálmán lett. A hétfős testület további tagjai Marsik Károly (1899) csekefai, Albert Géza (1921) berkeházi (Berkovci), Rituper Koloman (1907) jánosfai (Ivanjševci) és Vratar Evgen (1924) rátka-156 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A pártosfalvi Néptanács, a pártosfalvi Felszabadító Front szervezete és az ifjúsági szervezet együttes ülésének jegyzőkönyve, 1949. 06. 06. 157 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, A Pártosfalvi Néptanács 1. rendszeres - alakuló és tisztségválasztó - ülésének jegyzőkönyve, 1949-12.20. 131
