Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

20. Közigazgatás és politikai

JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG PÁRTOSFALVA KÖZSÉGBEN 1945 UTÁN

Pártosfalva központi jellege és hivatali szerepe a környező falvakat illetően a második jugoszláv állam első évtizedében is megmaradt. Státusát több központi hivatali épület, iskola, posta stb. is befolyásolta. A magyarok lakta települések mellett Berkeháza (Berkovci), Jánosfa (Ivanjševci), Gerőhéza (Lončarovci), tehát a többségében szlovénok lakta falvak is hozzá tartoztak. Más volt a helyzet Szentlászlóval, amely korábbi történelmi hagyományaihoz híven az alsólendvai járási települések irányába gravitált. Szentlászló a Szlovén Népköztársaság közigazgatási felosztásáról rendelkező, 1948 elején hatályba lépő törvény szerint tovább is az Alsólendvai járás 17-es sorszám alatt szerepelő önálló településeként volt számon tartva.132 A következő esztendőben bekövetkezett nagyobb átszervezés az említett települést még nem érintette. Szentlászló státusának átalakulására néhány évvel később, az 1952-ben bekövetkezett változások keretében került sor. Akkortól Pártosfalva községhez sorolták, hasonlóan, amint az bekövetkezett néhány korábban úgyszintén alsólendvai

132 Uradni list Ljudske Republike Slovenije. V., 9., 1948. 02. 23.

133 Uradni list Ljudske Republike Slovenije II -1952. 04.19.

134 SI_PAM/0284 Krajevni ljudski odbor Prosenjakovci, Sejni zapisniki za leto 1945.

135 A pártosfalvi falugyűlést 1945. december 14-én tartották meg.

124

járási településsel is, amelyek hasonlóan kikerültek az egykori zalai vonzáskörzetből. Az 1952. esztendő tavaszától az újonnan létrejött (és a következő három esztendőben működő) önálló pártosfalvi községhez a következő falvak tartoztak: Berkeháza (Berkovci), Csekefa, Úrdomb (Fokovci), Jánosfa (Ivanjševci), Szentlászló, Kisfalu, Pártosfalva, Rátkalak (Ratkovci), Tótlak (Selo) és Szerdahely.133 Erről az időszakról a következő alfejezetek egyikében szólunk bővebben.

A Pártosfalva környéki falvak lakosságára vonatkozó operatív önkormányzati (helyi nyelvhasználat szerint: községi) teendőket a helyi, azaz községi néptanács irányította (krajevni ljudski odbor), amelynek a székhelye Pártosfalván volt.

Minden lcalendáriumi év végén rendszeresen összehívták az ún. választók gyűlését is minden érintett településen. A falugyűlések összehívására már 1945-ben is sor került. Pártosfalva kivételével a falugyűlésekre akkoriban még magánházaknál került sor; Kisfaluban Balaic Lajosnál, Szerdahelyen pedig Vörös Kálmánnál.134 A falugyűlések rövid tartalmi ismertetése rávilágít a környékbeli falvak helyzetére, a lakosság életére közvetlenül a második világháború után.

A pártosfalvi falugyűlésen135, amelyen mintegy hetven helybeli lakos volt jelen 1945 decemberében, a néptanács vezetői