Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

vonatkozásában a „legmagyarabb” településnek akkoriban Szerdahely számított.

Az új jugoszláv hatalom az 1945 utáni időszakban nagy hangsúlyt helyezett a magyar lakosságnak az ún. Felszabadító Front (OF) tömegszervezetbe való belépésére. E tendencia a különböző, formálisnak tekinthető választások alkalmával is fontos szempont volt. A tagságot általában erőteljes nyomásgyakorlással verbuválták, így is az alsólendvai járásban a lakosság 27%-a volt a Front tagja. Szentlászlón, amely az alsólendvai járáshoz tartozott, jóval a járási átlag alatti volt a tagok száma. Ott a lakosságnak mindössze 15%-át sikerült bevonni. Szentlászló települést külön is említették, mint a járás egyik leginkább magyar nemzetiségű falvát, ahol 335 magyar nemzetiségű polgár élt. A Népfelszabadító Front iránti érdektelenség okát a korabeli hatolom képviselői részben abban látták, hogy az elöljáróságokban az új kommunista eszme képviselői kevésbé voltak jelen. Másrészt felrótták a számlájukra, hogy még mindig a magyar revízióban reménykednek, és azért táplálnak ellenszenvet az új intézményrendszer és a Népfelszabadító Front iránt. Ennek ellenére külön hangsúlyozták, hogy a szlovénokkal, mint együtt élő közösséggel szemben a magyarok nem táplálnak gyűlöletet, és ez ellenkező irányban is igaz. Szentlászlóra, mint arányait tekintve az egyik „legmagyarabb” falura, az állítások különösképpen vonatkoztathatók.130

130 AS-RSNZ, 1931., 1184., 4321-2 (inv.183), 74-75-131 AS-RSNZ, 1931., 1184., 4321-2 (inv.183), 174.

Egy évtizeddel később - akkor már Szentlászló is a muraszombati járáshoz tartozott - valamennyire nőtt a szocialista rendszer tömegszervezetében, a Felszabadító Frontból a Dolgozó Nép Szocialista Szövetséggé átalakuló szervezetben nyilvántartott magyarok aránya. Szentlászlón akkor is csak a lakosság 19,9%-a volt tag, Pártosfalva esetében azonban 31,4%, Szerdahelyen pedig 44,6% volt az arányuk.131

Az 1945-59-es időszakban Szentlászlón önálló magyar tannyelvű iskola működött, amelynek keretében szlovén tagozat nem volt. Szlovén nyelvet azonban tanítottak bizonyos óraszámban, amely a felsőbb osztályokban több volt, mint az alsósok esetében (a második osztályban pld. két szlovén nyelvóra volt).

A művelődés terén 1953-ban Szentlászlón 16 kultúregyesületi tagot tartottak számon, és két nagyobb rendezvényről számoltak be, valamint harminc könyv állt az olvasók rendelkezésére. Akkoriban a faluban mezőgazdasági szövetkezet működött, amelynek keretében bolt is volt.

123