Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIV. Összefoglaló
kolónia létrehozásának kérelmével fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz és Sándor királyhoz. A kolóniát a dobronaki és a zsitkóci települések határában lévő kiirtott erdőterületen létesítették volna, a minisztérium azonban elutasította kérelmüket. Röviddel a földreformot lezáró törvény meghozatala előtt a Drávái Bánság Igazgatóságának megbízásából az Alsólendvai Járási Hivatal összeírta a Lendva-vidéki kolóniák telepeseit. A jegyzéken Pince, Benice, Petesháza, Gyertyános és Hídvég helységekben 1931. március 27-ig letelepedett kolonistákat tüntették fel. Az összeírásból megállapítható, hogy az említett időpontig Lendva-vidéken 221 családot telepítettek le összesen 1.149 családtaggal. A földreformot lezáró törvény meghozatala után tovább folytatódtak a betelepítések. Kámaházára 1931 tavaszán 15 tengermelléki szlovén, 5 horvát és 1 szerb családot telepítettek. Lendva-vidéken az utolsó kolónia 1932 és 1934 között alakult Hosszúfalu település részeként. A kolóniát 7 tengermelléki és 5 muravidéki szlovén család hozta létre. A Lendva-vidéki kolóniákat - kivéve a hídvégit és a gyertyánosit - 1935. április 9-18. között a Földművelésügyi Minisztérium által kiküldött bizottság vizsgálta meg és az ott tapasztaltakról egy beszámolót készített. A beszámoló szerint a tengermellékről származó telepesek, illetve az általuk alapított kolóniák nagy nehézségekkel küszködtek. A bizottság tagjai gondot észleltek a föld megművelésében, a munkaeszközökkel és az igavonó állatokkal való ellátottságban, aminek következtében sok kolonista bérbe adta a földjét a környező települések lakóinak. A nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva az összes telepes abbahagyta a különböző állami adók és illetékek fizetését. A Lendva-vidéki kolonizálásra - hasonlóan, mint az ország más területein végrehajtott kolonizálásra - jellemző volt a tervszerűtlenség, a szisztematikusság hiánya. A telepítések során nem alakult ki együttműködés a kolonizálást végrehajtó szervek, a kolonisták és a nagybirtok között, ami rengeteg összetűzéshez vezetett. A A Kámaházára telepített kolonisták egy csoportja 1940-ben. (Forrás: Vidič Jože fotógyűjteménye) 367