Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIV. Összefoglaló
ció során az agrárföldhöz jutott személyeket státusuk szerint hat csoportba lehet sorolni:- helyi agrárérdekeltek,- kolonisták általános jogokkal,- optáns-kolonisták,- dobrovoljácok,- autokolonisták,- menekültek. A legkevesebb földet a helyi agrárérdekeltek kapták, akiket helyben, vagyis a lakóhelyük közelében lévő földdel láttak el az agrárreform során. A földművelő családok családtagonként 1 kataszteri hold, míg a kézműves családok családtagonként 0,5 kataszteri hold földet kaptak azzal, hogy figyelembe vették a saját tulajdonban lévő birtokot. A Lendva-vidéki helyi agrárérdekeltek elsősorban az itt élő szlovénekből, a Lendva-vidékkel határos szlovén falvak, valamint a szomszédos muraközi települések lakosaiból kerültek ki. A helyi agrárérdekelteket - akik a földnélküli és a nagyon kevés földdel rendelkező családok közül kerültek ki - a földreform kiemelte ugyan a nincstelenek sorából, ahhoz azonban kevés földdel látta el őket, hogy a családot teljesen ellátó, netán a piacra is termelő parasztgazdaságot hozzanak létre. Valamivel több földet kaptak a „kolonisták általános jogokkal”, az „optánskolonisták”, az „autokolonisták” és a menekültek. Ők családonként átlagban 8 kataszteri hold földdel voltak ellátva. A Lendva-vidéki „optáns-kolonisták” az Olaszországból Jugoszláviába optált, túlnyomórészt szlovén, elenyésző számban horvát nemzetiségű személyek voltak, akik a jugoszláv állampolgárság megszerzése után agrárföldért folyamodtak a földreformot végrehajtó szerveknél. A menekültek csoportját azok a tengermelléki szlovének alkották, akiket az első világháború (az isonzói front) űzött el otthonaikból. A Muravidékről származó kolonisták a „kolonisták általános jogokkal” csoportjába sorolandók, akik hasonló jogokat élveztek, mint az „optáns-kolonisták”. A különböző telepescsoportok közül a legjobb helyzetben a dobrovoljácok voltak, mivel ők általában 10 kataszteri hold földet kaptak, amelyért a kárpótlást az állam vállalta magára, míg a többi telepescsoport saját maga törlesztette az agrárföldért járó kárpótlást. A helyi agrárérdekeltek és a kolonisták többsége az agrárföldet saját munkával művelte meg. Voltak azonban olyan példák is, hogy a telepesek a földreform során kapott földet további bérletbe adták a környező települések lakóinak, akik általá-365
