Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XIV. Összefoglaló

jogosultak földdel való ellátására és a kolonizációra használták fel. A Lendva-vidéki magyarságot nagy csapásként érte a földbérlés jogának megvonása, mivel a legfontosabb megélhetési forrásuktól, a földtől vonta meg őket. A határozat ellen 17 magyarok által lakott település agrárközössége tiltakozott. Érveléseikben hivatkoztak az alkotmányra, mely szerint az ország összes állampolgára egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bír. Emellett gazdasági, szociális és politikai okokat is felsoroltak a fellebbezésben. Ennek ellenére a Lendva-vidéki magyar települések fellebbezését úgy a Ljubljanai Agrárigazgatóság, mint a Földreformügyi Minisztérium visszautasította.

Hogy mely személyek tartoznak a magyar és más, nem szláv nemzetekhez, a területi agrárhivatal állapította meg az 1921-es népszámlálás anyanyelvre vonatkozó adatainak felhasználásával. A fél évig tartó levelezgetés után 1924. április 7-én a Szociálpolitikai Minisztérium - a népszámlálás kivitelezője - a Ljubljanai Agrárigazgatóság rendelkezésére bocsátotta az 1921-es népszámlálás Muravidékre vonatkozó anyagát. A Ljubljanai Agrárigazgatóság másfél hónap alatt elvégezte a népszámlálási adatok elemzését és a magyar nemzetiségű személyek meghatározását. A Maribori Területi Agrárhivatal az adatok birtokában 1924. augusztus 5-11. között hajtotta végre a Lendva-vidéki településeken az agrárföldek bérlőinek felülvizsgálatát, melynek során a magyar nemzetiségű személyektől elvették a nagybirtoktól bérelt földeket.

A földreformmal párhuzamosan zajlottak a telepítések. A Lendva-vidéki kolonizációról az első híreket a sajtó közölte - még 1919 második felében -, amelyekben tengermelléki szlovén menekültek telepítéséről írtak. A következő év májusában pedig már a muraszombati agrárhivatal első vezetője, Anton Štrekelj is támogatta a tengermelléki menekültek kolonizálását az Esterházy-nagybirtok petesházi földterületére, amelyet Hertelendy Ferenc nagybérlő bérelt az uradalomtól. A hivatal vezetőjének elképzelését a petesházi kolonizációval kapcsolatosan a Ljubljanai Agrárigazgatóság is támogatta, elsősorban állami és nemzeti okokra hivatkozva, mivel a környéket magyarok lakták. Ez idő tájt - 1920 derekán - mérte fel a muraszombati agrárhivatal az Esterházy-uradalom kolonizációra alkalmas területeit és erre négy területet talált megfelelőnek; a petesházi, a pincei és a hídvégi majort, valamint a Muraerdőtől keletre fekvő területeket a Mura folyó és az akkor még demarkációs vonal - a későbbi államhatár - között.

Hertelendy Ferenc és az Esterházy-uradalom között a petesházi majorra vonatkozó, 1932-ig érvényes szerződést 1920. november 9-ével a Muraszombati Agrárhi360