Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

II. Bevezető

népi kultúra, a Lendva-vidéki magyar etnikai - néprajzi és nyelvjárási - csoport.20

Végezetül utalni kell arra a közigazgatási tényre, hogy az 1867-ben berendezkedő magyar polgári rendszer Zala megyében Alsólendva központtal egységes járásba fogta össze a vizsgált területet, kivéve Pince települést, amely a Letenyei Járáshoz tartozott. A nagy kiterjedésű megyén belül Alsólendva az egyik olyan központ volt, amely minden korabeli járási funkciót biztosító intézménnyel (földhivatal, bíróság, pénzügyőrség stb.) és a polgári élethez szükséges új szolgáltatásokkal (újság, pénzintézetek, polgári iskola, fényképész stb.) rendelkezett.21 Ez a tény tovább növelte a Lendva-vidéki települések összetartozását, mivel a járási székhelyen a gyakorlatban szinte minden ügyüket elintézhették, sem Zala megye más településeire, sem a környező városokba (Csáktornya, Muraszombat, Radkersburg, Nagykanizsa) nem, vagy ritkán utaztak.

A vizsgált térséggel kapcsolatos történeti, néprajzi, földrajzi, szociológiai kutatások és összegzések egyértelműen igazolják a Lendva-vidék meglétét. A korabeli meghatározástól eltér a jelen feldolgozás tárgyát képező Lendva-vidék, mivel az 1918- ban meghúzott államhatár megváltoztatta annak kiterjedését. A dolgozatban szereplő - és kutatott - Lendva-vidék ennél kisebb területet takar, mivel csak az SzHSz Királysághoz csatolt településeket jelenti. Az SzHSz Királyság által 1919. augusztus 12-én megszállt és a trianoni békediktátumokkal szentesített területváltozásból a Lendva-vidék nagyobb része: Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Bánuta, Hídvég, Hosszúfalu, Alsólendva, Kapca, Gyertyános, Felső- és Alsólakos, Kót, Petesháza, Hármasmalom, Csente, Völgyifalu és Pince nevű települések maradtak egy állam fennhatósága alatt. Korábban a Lendva-vidékhez tartozó Jósecz, Bödeháza, Szombatfa, Szíjártóháza, Gáborjánháza és Újfalu községek viszont a határ magyarországi oldalán maradtak, így ezekkel az elemzés nem foglalkozik (lásd a II./3 számú térképet).

A Muravidék kifejezés Szlovénia Murával határolt keleti részének egészét takarja, tehát Magyarországgal, Ausztriával, Horvátországgal és a Mura folyóval behatárolt területet. Szlovénul e vidéket Prekmurje-nak nevezik (a magyar tükörfordítása Murántúl), azonban a magyar nyelvű irodalmakban kevésbé használják ezt a megjelölést, inkább a Muravidék elnevezés dominál. Földrajzilag ugyanazt a vidéket jelöli, mint a Murántúl. A Muravidék (Prekmurje) kifejezés alatt a dolgozatban a magyar, horvát és osztrák határral, valamint a Mura folyóval behatárolt területet

20) Szentmihályi Imre: Hetes és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977. 50. p.

21) Göncz László: Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig. Lendva, 1996. 93-96. p.

26