Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

II. Bevezető

értjük. A magyar szakirodalomban, közigazgatási beosztásban 1918 előtt nem használták a Muravidék meghatározást. Ettől függetlenül a kortársak és az utókor kutatói is könnyen elkülönítették és egységbe vonhatták a térséget, mivel gyakorlatilag ez szinte két volt magyarországi járást jelentett. A már említett és Zala megyéhez tartozó Alsólendvai járás nagyobb része, a Vas megye keretei között működő Muraszombati járás teljes egésze és néhány település a Szentgotthárdi járásból. Ezek együttesen alkotják a ma használt Muravidéket (lásd a II/5 számú térképet).

A muravidéki magyarok, illetve a muravidéki magyarok által lakott terület kifejezések alatt pedig azt a 27, többségében magyarok által lakott települést értjük, amelyek a magyar-szlovén határ mentén találhatók. A muravidéki magyarok Szlovénia (korábban az SzHSz Királyság, illetve Jugoszlávia) északkeleti csücskében élnek, két nagy tömbben a magyar-szlovén határ mentén. A nagyobbik csoportot a Lendva-vidéki magyarok alkotják, Lendva központtal. Lendva-vidéktől északra található a muravidéki magyarok másik, a „goricskói, dombvidéki, néhol őrségi magyarok" elnevezésekkel illetett csoport. Ezek a magyar falvak (északról délre): Hodos, Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefa és Szentlászló. Közülük az első kettő az Őrség részét képezte. Történetileg hasonló folyamat játszódott le itt is, mint Lendva-vidéken. Az évszázadokig egységes Őrséget és a köztes területet vágta ketté a trianoni határ, s így alakult ki a Lendva felé nagyon kevés kapcsolattal rendelkező őrségi és a köztes terület magyar falvaiból a „goricskói, dombvidéki magyar” közösség. A „muravidéki magyarok” és „goricskói, dombvidéki magyarok” elnevezések az itt élő magyarokra főleg 1945 után terjedtek el, amikor is egy elnevezéssel kellett jelölni a Szlovéniában - és természetesen a két nagyobb tömbben - élő magyar őslakosságot.

11.2. 2.

Szlovénia és Muravidék közigazgatási felosztása 1919-1941 között

Szlovénia területe a 20. század során több alkalommal változott. Az Osztrák- Magyar Monarchia keretében a szlovének lakta tartományok Krajna, Stájerország, Karintia, Partvidék, Görz és Trieszt területeket jelentették, illetve laktak Magyarország délnyugati megyéiben is. A tartományok közül egyedül a krajnai tartományt lakták be teljes egészében a szlovének, Stájerország és Karintia déli, míg a Partvi27