Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
volt az esetük - 521 kataszteri hold 183 négyszögöl agrárföldet jelölt ki az agrárhivatal. Összesen tehát 7.805 kataszteri hold 860 négyszögöl agrárföldet adtak ki bérletbe az Esterházy-birtokból, míg az uradalom birtokában 324 kataszteri hold 102 négyszögöl földet hagytak meg saját kezelésben. Ezáltal az uradalom kezelésében lévő terület tovább csökkent. A jelentés végén - ahogyan korábban már volt szó róla - Anton Šapla, a Ljubljanai Agrárigazgatóság vezetője megjegyezte, hogy a nagybirtok pontos nagyságát nem tudják meghatározni, mivel az SzHSz Királyság és Magyarország közötti államhatár több szakaszon is kettészeli nemcsak a községek határait, hanem a parcellákat is. Másrészt a Mura menti területekről sem lehet pontos adatokkal szolgálni, mivel a folyó egész éven át változtatja medrét és ezáltal a földterületek is változnak.11 Időközben Esterházy Pál, az alsólendvai uradalom tulajdonosa 1925. január 31-én Bécsben előzetes adásvételi szerződést kötött a Janekovié Testvérek Fakereskedő és Fűrészüzem Részvénytársasággal. A szerződés tárgyát az Esterházy-nagybirtok SzHSz Királysághoz került alsólendvai uradalma képezte, melyet a részvénytársaság 870.000 dollárért vásárolt meg. A részvénytársaság a Földreformügyi Minisztériumnak küldött jóváhagyást kérő levélben indoklásként felhozta: „Egy hazai, teljesen nemzeti cég tulajdonába kerül egy birtok, amely Magyarország és az SzHSz Királyság államhatárán fekszik. Szeretnénk megemlíteni, amiről a minisztérium is meggyőződhet a beidézett személyektől, hogy az Esterházy Pál kezén lévő birtok a környéken élő magyar elemek szemében magyar nemzeti fellegvárat és egyben magyar területet jelent. Ezért is nagy jelentőséggel bírna nemzeti szempontból, ha egy hazai cég, amely kizárólag csak hazai embert alkalmaz, egy, a magyar határon fekvő birtok tulajdonosa lenne.” A Janekovic Testvérek Fakereskedő és Fűrészüzem Rt. kérelmét a Ljubljanai Agrárigazgatóság és a Maribori Területi Agrárhivatal is támogatta, s az utóbbi szerv vezetője többek között kifejtette: „Amint ismeretes számomra, ez a változás (az Esterházy-nagybirtok tulajdonosváltása, a szerző) a mi magyarjaink között nagy megdöbbenést váltott ki, mert jogosan látják, hogy ezáltal a legerősebb adu esik ki a kezükből a nemzeti politikai életükből. A másik oldalról a hazai és a betelepedett szláv elemek ebben a saját politikai, nemzeti és gazdasági helyzetük megerősödését látják. ” Mindezek ellenére H. Križman földreformügyi miniszter 1925. március 27-én visszautasította a Janekovic Testvérek Fakereskedő és Fűrész-11) /1S 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 264
