Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken

jelentést tenni az igazgatóhelyettesnek. Magánál a földosztásnál fontosabbak a föld­reform politikai következményei. Az Esterházy-uradalomnak kb. 17.000 kataszteri hold földje van az Alsólendvai járásban. Az uradalom igazgatósága már korábban bevezette a saját földreformját azáltal, hogy nagyobb földterületeket adott bérbe a községeknek, közbirtokossági közösségeknek és más hasonló közösségeknek. Ez a fajta földreform nagyon jól be­vált, mivel a földbérlők intenzíven és jól művelték a földet. Az ottani lakosság ezt a földreformot nem tudja elfelejteni és most nagyon örül annak a hírnek, hogy a nagy­birtok el lesz adva valamiféle konzorciumnak, és ezáltal a régi idők térnek vissza az uradalmi földek megművelését illetően. Hogy e hírnek mi a valóságalapja, nem tud­tam megállapítani. Mivel az Alsólendvai járásból egyre több helyről érkezett olyan visszhang, mely szerint a nép elégedetlen a földreform kivitelezésével, az Esterházy­­nagybirtok állami felügyelőjéhez, Luka Medinához fordultam információkért. A meg­nevezett úr megerősítette, hogy a lakosság a földreform végrehajtásának módján telje­sen felháborodott. Főleg arról van szó, hogy a magyarok nem kapnak agrárföldet bérletbe. Ezt annyira szigorúan alkalmazzák, hogy még az uradalom alkalmazottai, akik pedig a katonai szolgálatot is teljesítették a mi hadseregünkben, és akiknek az ősei is az uradalomnál szolgáltak, nem részesülhetnek a földreform áldásaiban. Az agrárhivatal - figyelembe véve Muravidék túlnépesedését - elhatározta, hogy a muravidéki kolonistáknak a vidék legdélebbi pontján osztanak földet. Az ottani földeket már kimérték számukra, egyes személyek már kezdték kiépíteni az ottani pozíciójukat, mások már a szántást is elkezdték. Hirtelen és teljesen váratlanul ér­kezett meg erre a Földreformügyi Minisztérium 1924. április 24-i, 16030-as számú határozata, mely a Murisánál és Petesházánál található összes agrárföldet a mura­köziek rendelkezésére bocsátotta, egyben pedig meghagyta, hogy a muravidéki kolonisták számára az uradalom még felosztatlan földjeit osszák szét, elsősorban a Hídvégnél található földeket. Könnyen érthető, hogy a határozat nagy elégedetlenséget váltott ki a muravidé­ki kolonisták körében. Annál is inkább, mivel azt mondogatják, hogy a muraköziek számára elegendő föld található Muraközben, a Festetics-uradalmon. Azt is kifogá­solják, hogy a Murán innen olyan muraköziek is kapnak földet, akik elegendő saját földdel bírnak. Nyíltan azt beszélik a Földreformügyi Minisztérium határozatáról, hogy az Križman miniszter51 munkája, mivel így akar szavazatokhoz jutni a követke- 57 57) Križman voll a földreformügyi miniszter a levél írásának időpontjában. 255

Next

/
Thumbnails
Contents