Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
szerveinek néhány hibás döntése - ami elsősorban a muravidéki helyzet ismeretének hiányából eredt - tovább növelte a már amúgy is fennálló bizalmatlanságot az új hatalmi szervekkel szemben. Harmadrészt egy korábban jól működő bérleti rendszer folyamatos és átgondolatlan átszervezése a szaktudás hiányát mutatta az érintett települések lakói előtt. Végezetül nagyon fontos megemlíteni, hogy az uradalom igazgatója, az ott különböző szinteken dolgozó vezetők a Lendva-vidéki lakosság között éltek, ismerték egymást, s minden jel szerint nem voltak komolyabb nézeteltérések közöttük. A polgári biztos és az agrárhivatal vezetőinek tényéktől időnként távol álló, de az új állam vezetése előtt népszerű és elfogadott célokat támogató javaslatai Belgrádban támogatásra találtak. Két héttel a muraszombati polgári biztos kérelmének keltezése után37 az Igazságügyi Minisztérium rendelete alapján az Esterházyak alsólendvai uradalmának összes vagyonát állami igazgatás (sekvester) alá helyezték, állami igazgatónak pedig Simon Faležt nevezték ki, akit négy hónappal később - 1921. július 27-én - Luka Medina követett.38 Bár a földek ügyében már működött az illetékes minisztérium, mégis egy másik intézkedett az állami igazgatásról a nagybirtokon. A Földreformügyi Minisztériumnak nyilván nem állt rendelkezésére elegendő agrárszakember, másrészt az állami kezelésben lévő nagybirtokok működését az agrárigazgatóságok végezték a területi hivatalokon keresztül. Az Alsólendvára kinevezett állami igazgató ezáltal kettős alárendeltségbe került. A megbízást - és esetleg felmentését - az Igazságügyi Minisztériumtól kapta, ott is értékelték munkáját. Tényleges tevékenységét a Földreformügyi Minisztérium a Ljubljanai Agrárigazgatóságon keresztül próbálta befolyásolni. Luka Medina esetében jól nyomon követhető ez a kettős alárendeltségi rendszer. Az alsólendvai állami igazgató néhány hónapos tevékenysége után beszámolt megbízójának elvégzett munkájáról, a nagyüzem helyzetéről. Az Igazságügyi Minisztérium e beszámoló nyomán és a Ljubljanai Agrárigazgatóság ajánlására 1921. november 9-én hozott végzésében többek között az is szerepelt, hogy: „Az állami igazgatás alá helyezett Esterházy-uradalom hivatalnokait a legrövidebb időn belül ki kell cserélni a mi embereinkkel és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nagybirtok alkalmazottait nacionalizálják (értsd: szlovén vagy más szláv nemzetisé-37) 1921. március 28-án. 38) TtS 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 215
