Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
gűvel kicserélni, a szerző).” A végzés meghagyta, hogy Raffensberger birtokigazgatót is el kell bocsátani. Azokat a menekülteket pedig, akik hajlandók munkába állni a nagybirtokon, alkalmazni kell a magyar alkalmazottak helyett.39 Láthatóan nagy jelentőséget tulajdonított az új állam minden érdekelt szerve és közigazgatási szintje az agrárkérdésnek. Különösen így volt ez a szlovén (szláv) szempontból még kisebbségi területnek számító Lendva-vidéken. Ebben a fokozott figyelemben részesült az Esterházy-nagybirtok, amelyről különböző szintekről különféle időpontokban kértek jelentéseket. Az agrárreform első két fordulója után a Muraszombati Járási Hivatal 1922. január 22-én azzal a kéréssel fordult az alsólendvai politikai kirendeltséghez, hogy február végéig számoljon be az Esterházyuradalom alkalmazottairól. A legfontosabb kérdés az volt, hogy van-e még magyar származású hivatalnok a nagybirtokon, illetve sikerült-e szláv tisztviselőkkel kicserélni a korábbi szakembereket. A hivatalt érdekelte még a kolonisták40 helyzete: megkapták-e a szükséges fogatokat és vetőmagot, valamint a szegények és a menekültek kaptak-e fát. Az alsólendvai politikai kirendeltség vezetőjétől beszámolót kértek az Esterházy-uradalom állami igazgatóságával kapcsolatosan felmerült kifogásokról is. A helyi ügyeket jobban ismerő muraszombati hivatalnokokhoz nyilván eljutottak a Lendva-vidéki zavaros ügyekről szóló hírek. Másfelől Klekl képviselő úr állandó levelei, panaszos feljegyzései, újságokban megjelent cikkei arra ösztönözték a terület közigazgatási biztonságát fenntartani hivatottakat, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Mivel Alsólendván, a Lendva-vidék központjában ott dolgozott saját kollégájuk és beosztottjuk, ezért logikusan tőle kértek beszámolót a valós helyzetről. Nyilván e fura, ellenőrző jellegű beszámoló kérésében közrejátszott a hivatalok ott is tapasztalható egymás közötti féltékenysége és bizalmatlansága, az agrárügyek fontossága és az ebből eredő esetleges politikai konfliktusok megelőzésére tett kísérletek. Az alsólendvai politikai kirendeltség vezetője által 1922. március 11-én írott válaszból egyértelműen kiderül: nem véletlenül tudakolták Muraszombatban az Esterházy-birtok ügyét olyan részletesen. A levélből kiderül, hogy két magyar nemzetiségű személyt - Krener Jenő főmérnököt és Vermes György erdészt - elbocsátottak a nagybirtok alkalmazottai közül. „Azonban még mindig a nagybirtok alkalmazottai között van Schneider László erdész, aki politikailag nem megbízható, 39) PISK Murska Sobota, Arhiv sreskega načelstva, fasc. 17; Agrarne zadeve. 40) A kolonistákat 1921-ben telepítették le Petesházán - a későbbiekben még lesz szó róla. 216
