Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken

korszerűtlent), másfelől fenntartásukat fontosnak tartja. A tudatos szlovén terjeszkedés támogatását jól jelzi a telepítések konkrét lehetőségeinek ilyen korai felvetése, a lehetséges kolonisták családszámának pontos ismerete. Bár Klekl képviselő nem tudhatott a levélről, a földügyek kezelésének gyakorlatából érzékelte Gregorovié elképzeléseit, s nem véletlenül reagált olyan határozottan a Muravidék átalakítását sürgető agrárhivatal tevékenységére.

Két héttel később33 a Ljubljanai Agrárigazgatóság Gregorovié jelentése alapján beszámolót készített a Földreformügyi Minisztériumnak az Esterházy-uradalomról. A ljubljanai szakemberek óvatosabbak voltak a muravidéki földügyekben, s a részletes átalakítás helyett csak az erdőgazdálkodás átszervezésével foglalkoztak. A Gregorovic-féle javaslatokból az agrárigazgatóság csak az Esterházy-birtok erdőterületeit tartotta fontosnak állami felügyelet alá helyezni,34 illetve a földművelési és az erdészeti részleget gondolták két teljesen önálló egységgé szétválasztani.35 36

Mate Gregorovié részletes levelében már felvetette az Esterházy-nagybirtok állami igazgatás alá helyezésének ötletét. Három hónappal később hasonló kéréssel fordult a Ljubljanai Agrárigazgatósághoz - 1921. március 14-én - a Muraszombatban székelő polgári biztos is, aki a közvetlen állami vezetést az állami felügyelet alatt lévő összes muravidéki nagybirtokra ki akarta terjeszteni. A polgári biztos érvelése egyértelműen a központi vezetés és működtetés pozitív hatásait hangsúlyozta: „Ugyanis amint a nép látni fogja, hogy a grófok nem rendelkezhetnek szabadon a birtokukkal és hogy a grófokra is érvényesek a hatalmi szervek rendelkezései, megnő majd a hatalmi szervek iránti tisztelet a nép részéről, nem fognak többé félni egykori kizsákmányolóik bosszújától, az állami szerveknek megnő az autoritásuk és a feladataikat is könnyebben tudják majd végrehajtani, amiből az államnak is haszna származik majd.”'56

A levélből kiderül, hogy a földreform végrehajtása nemcsak gyakorlati nehézségekbe - kataszterek hiánya, a nagybirtokok nagyságának pontos meghatározása stb. - ütközött, hanem a muravidéki nép földesurak iránti nagy tisztelete és az új hatalom képviselői iránti bizalmatlansága is nehezítette azt. A feljegyzés keletkezésekor (1921-ben) az államhatár még nem volt pontosan meghúzva, s emiatt nyilván óvatosan fogadták a helyiek a földreformot. Másrészt az SzHSz Királyság hatalmi

33) 1921. január 13-án.

34) A beszámolót részletesen lásd az „Esterházy-nagybirtok erdőgazdálkodása” című fejezetben.

35) AS 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija.

36) P1ŠK Murska Sobota, Arhiv sreskega načelstva, fasc. 17; Agrarne zadeve.

214