Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
nagybirtokot irányító helyi hivatal a földosztás kivitelezését is - Gregorovic szerint - „minden eszközzel” nehezítette. A hivatalvezető beszámolója végén néhány konkrét javaslatot tett. Elsőként azt javasolta, hogy az „előzetes rendelkezések” értelmében kárpótlás nélkül sajátítsák ki a nagybirtokostól a földreform alá eső területet és helyezzék azt állami igazgatás alá.31 Az agrárigazgatóság pedig állítson két felügyelőt, egyiket a földművelésügyi, a másikat az erdőgazdasági részleg élére. A második pontban leírta: a dobrovoljácokat fel kell szólítani, hogy foglalják el a hídvégi földterületet. A Strniécén lévő menekülteket, valamint a hazaiakat, azaz a muravidéki földigénylőket pedig arra kell ösztönözni, hogy a petesházi határban, illetve a későbbiek során meghatározott helyen foglalják el az arra szánt földterületeket. Javaslataiban Gregorovic támogatta a gyertyánosi tejfeldolgozó és a zsitkóci lótenyésztő modernizálását, valamint a lendvahegyi bortermelés magasabb szintre emelését.32 A Muraszombati Területi Agrárhivatal vezetőjének a helyzetet értelmező leveléből világosan kiderül, hogy elsősorban szociális indokoknak feltüntetett etnikai terjeszkedést szorgalmazott az Esterházy-birtok kapcsán a nagyüzem gazdaságos működése és működtetése helyett. Már a rövid történeti múlt bemutatásakor is olyan összefoglalót készített, amely az új állam rendeletéiben rögzítettek szerint hátrányos helyzetbe hozhatta a nagyüzemet. Valószínűleg tudatosan állította, hogy a birtok jutalomként került az Esterházyak kezére, mivel ebben az esetben lehetősége volt a kárpótlás nélküli elkobozásra is. Ugyancsak szándékosan tért el a valóságtól a kb. 1.000 kataszteri hold feleslegesnek ítélt föld esetében. A Lendva-vidéki gazdák és közbirtokossági közösségek már eddig is idézett, de a továbbiakban még megismertetett levelei, panaszai egyértelműen jelezték a földbérletek hiányát. A korábbi időszakban már hozzászoktak a kiszámítható bérleti rendszerhez, s ezt összezavarta az agrárhivatal, amely tudatosan megtartott egybefüggő birtoktesteket a lehetséges kolonizáció támogatására. Gregorovic indoklása a Muravidéket ismerők számára érthetetlen volt, hiszen nincsenek ott akkora távolságok a falvak között és nem léteznek olyan nagy területekkel rendelkező határok, melyek alapján bárki visszautasította volna a bérleti földet. Az állami beavatkozás fontosságát sürgető levélben a két különleges termelést folytató birtoktestet egyfelől leértékeli (mint 31) Valószínűleg az uradalom történetét leíró részben tudatosan ferdítette el az igazságot, amikor azt írta, hogy a birtok jutalomként került az Esterházyak kezére, mivel ebben az esetben kárpótlás nélkül kobozták volna el a birtokot. 32) AS 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 213
