Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
XII. 2. 4. Az Esterházy-uradalom jogi helyzetének további alakulása Ahogy arról már szó volt, az 1920 februárban közzétett rendelet alapján az Esterházy-uradalom állami felügyelet alá esett. A Muraszombati Területi Agrárhivatal 1920. december 30-án keltezett levelében a Ljubljanai Agrárigazgatóság számára jelentést tett az Esterházy-nagybirtokról. A levél bevezetőjében a birtok „történelméről” írt néhány sort a hivatal vezetője. Gregorovié állítása szerint herceg Esterházy Miklós alsólendvai hitbizományát I. Lipót császár adományozta herceg Esterházy Pálnak 1687-ben a Habsburg-dinasztia érdekében végzett szolgálatokért, különösen a magyar és horvát nagyurak - Rákóczi, Zrínyi, Frangepán - felkeléseinek leverésében nyújtott udvarhűségért. A továbbiakban a jelentés a birtok nagyságáról számolt be. Eszerint az alsólendvai uradalom 72.000 kataszteri hold területet tesz ki, amelyből kb. 16.000 kataszteri hold került az SzHSz Királysághoz. A 16.000 kataszteri holdból kb. 7.000 kataszteri hold az erdő. A hitbizomány központja Kismartonban - Magyarországon - található, Alsólendván csak egy kirendeltség működik. A beszámoló ezek után kitért arra, hogy a hasznosításra kijelölt terület nagyobb részét bérletbe adták a szegény lakosságnak. Gregorovié állítása szerint a településektől távolabbra eső, kb. 1000 kataszteri hold földre a helybeli lakosságnak nem volt igénye, ezeket a területeket a nagybirtokból fenntartották a kolonizációra. A betelepítések esetében mindenekelőtt a háborúban érdemeket szerzett dobrovoljácokat említette, de a muravidéki lakosság földhöz jutását sem tartotta kizártnak. E célra a petesházi határban található mintegy 800 kataszteri holdnyi, Hertelendy Ferenc nagybérlő által használt, valamint a hídvégi határban, Glazer nagybérlő által működtetett 120 kataszteri hold területet tartotta felhasználhatónak. A megnevezett földterületek iránt mindenekelőtt a ljubljanai dobrovoljácok egyesülete és a Strniscén kialakított, mintegy harminc családból álló Menekült Osztály (Begunski oddelek) érdeklődött. Gregorovié azt is megjegyezte, hogy Alsólendva tejjel való ellátása céljából fenntartották a már korábban működő tejfeldolgozót Gyertyánosban, valamint ugyancsak továbbra is fennmaradt a lótenyésztő Zsitkócban. Az Esterházy-uradalom tényleges kezelésében lévő két speciális telepet felszereltség szempontjából rossz állapotban lévőnek minősítette. Általában véve a nagybirtokon végzett teljes mezőgazdasági tevékenységet színvonal alattinak értékelte, mivel véleménye szerint a nagybirtokos nem fektetett elég hangsúlyt annak korszerűsítésére és fenntartására. A 212
