Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
kénytelen lesz a gazdasága jelentős részét - elsősorban az állatokat - eladni. A kérelem végén Mocsnek József arra kérte a Muraszombati Területi Agrárhivatalt, hogy a fentiek ismeretében adják vissza a korábban már bérelt 10 kataszteri hold földet. Mocsnek József kérelmét - amelyet 1921. február 15-én nyújtott be - az agrárhivatal visszautasította. Ezek után Mocsnek a Ljubljanai Agrárigazgatósághoz fordult fellebbezéssel, amelyet a Muraszombati Területi Agrárhivatalon keresztül kellett elküldenie. Mocsnek fellebbezése mellé az agrárhivatal által csatolt levél figyelmeztette a ljubljanai igazgatóságot: ha Mocsnek József fellebbezését jóváhagyják, akkor mások is kérelmezik az eredeti állapotok visszaállítását, ami a bérleti szerződések újratárgyalását jelentené. A tét nem volt kevesebb, mint az, hogy sikerül-e valakinek visszaállítani az 1918-as magánjogi szerződésből következő állapotot, vagy az állami apparátus fenn tudja-e tartani az általa kierőszakolt változásokat. Az eddigiekből logikusan következő döntést hozott a Ljubljanai Agrárigazgatóság 1921. április 8-án. Az észérvek és a benyújtott adatok ellenére elutasította Mocsnek József kérelmét, mivel nem akartak precedenst szolgáltatni.28 A válságos helyzet kezelésére kiküldött bizottság rendelkezései ellen nemcsak magánszemélyek tiltakoztak, hanem jogi személyek is. Kámaháza község közbirtokossági közössége a Ljubljanai Agrárigazgatósághoz 1921. október 10-én címzett levelében tiltakozott a Muraszombati Területi Agrárhivatal azon határozata ellen, mellyel a közbirtokosság és az Esterházy-uradalom között létrejött bérleti szerződést semmisnek nyilvánították és a föld egy részét a szomszédos Radamos település lakóinak ítélték oda. A kámaháziak azzal érveltek, hogy a radamosiak számára ítélt földek a házaik között terülnek el, és ez viszályhoz vezethet a két település között. A kámaháziak a levél végén megjegyezték, hogy a korábban Glazer nagybérlő kezén lévő hídvégi majorság felszabadult, ezért a radamosiak számára ott javasolják bérleti földek kimérését. A kámaháziak kérelmét az agrárigazgatóság 1922. február 1-jén keltezett levelében visszautasította. Indoklásként a Muraszombati Területi Agrárhivatal által az agrárigazgatóság számára küldött átiratot tüntették fel. Az ügyet véleményező agrárhivatal vezetője leírta, hogy az újraosztást a muraszombati szerv kezdeményezte, mert 1920-21-ben 29 kámaházi család a nagybirtokból kialakított bérletekből 90 kataszteri hold szántóhoz és 7 kataszteri hold réthez jutott. Ezzel egy időben 138 radamosi család csak 92,75 kataszteri hold termőföldet és 80 kataszteri hold kaszálót kapott a saját faluja határában. Az agrárhivatal véleménye 28) AS 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 209
