Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
II. Bevezető
három kötete is (Nikola Gačeša: Agrarna reforma i kolonizacija a Bačkoj 1918-1941, Nikola Gačeša: Agrarna reforma i kolonizacija a Banatu 1918-1941 és Nikola Gačeša: Agrarna reforma i kolonizacija u Sremu 1919—1941), amelyekben külön kötetenként tárgyalja a Bácska, a Bánát és a Szerémség területén végbement agrárreformot. A nagy alapossággal megírt könyvekben azonban Lendva-vidékről nincs szó. A szlovén történetírásban három tanulmány, illetve kötet foglalkozik a két világháború alatt végrehajtott szlovéniai agrárreformmal. Olga Janša:: „Agrarna reforma v Sloveniji med obema vojnama” (Földreform Szlovéniában a két világháború között) című tanulmánya elsősorban a földreformmal kapcsolatos rendeleteket és törvényeket mutatta be. Ebben a műben már szó esett a szlovéniai birtokstruktúra változásairól is, de az országos összegzés nem tért ki részletesen a Lendva-vidéki helyzet bemutatására. Az első szerző, aki a Lendva-vidéki földreformot és kolonizációt elemezte, Miroslav Koholj volt. Kokolj a „Prekmurski Slovenci” (Muravidéki szlovének 1919-1941) című könyvében külön fejezetet szentelt a muravidéki földreformnak és külön fejezetet a muravidéki kolonizációnak. A szerző helyi lakosként és részben szemtanúként élte meg az 1920 utáni változásokat, de nem tudott objektív elemzést adni a korszakról. Szemléletében ma már egy kicsit elavultnak tekinthető e kötet, mivel túlságosan leegyszerűsített formulákban fogalmazott. A szlovénok felé irányuló elfogultsága jól kitűnik a levéltári források használatánál, melyeket - elsősorban a földreformmal és a kolonizációval kapcsolatban - szelektív módon alkalmazott. Göncz László a „Muravidéki magyarság 1918-1941” című művében külön fejezetben tárgyalja a Lendva-vidéki földreformot és kolonizációt. A szerző elsősorban a térségben lezajlott agrárreform és a kolonizáció kezdeti szakaszát mutatja be néhány levéltári forrás és korabeli sajtócikk alapján. A két világháború között működő szlovén és jugoszláv politikai pártok viszonyulását a földreform és a kolonizáció kérdéséhez több tanulmány is elemzi. Zdenko Čepič: Slovenske politične stranke o agrarni reformi med svetovnima vojnama (A szlovén politikai pártok a földreform kérdéséről a két világháború között) című tanulmánya részletesen taglalja a két világháború között Szlovénia területén működő politikai pártok viszonyulását a földreform kérdéséhez. A Muravidéken működő pártokról azonban csak elvétve szól az írás. Zdenko Čepič külön tanulmányban (Agrarno in kmečko vprašanje v programih KPJ/ZKj. Agrár- és parasztkérdés a Jugoszláv Kommunista Párt programjaiban) elemzi a Jugoszláv Kommunista Párt állásfoglalását a paraszt- és az agrárkérdéssel kapcsolatosan. Szintén a parasztkérdést, 18
