Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

II. Bevezető

illetve a szlovén politikai pártok 1918-1920 között megjelent, a parasztság megnyerését célzó programjait és szervezkedéseit elemezte Miroslav Stiplovšek „Programska in organizacijska prizadevanja slovenskih političnih strank za pridobitev kmečkih množic 1918-1920” (A szlovén politikai pártok programjai és szervezkedései a paraszttömegek megnyerésére 1918-1920) című tanulmányában. Jurij Perovšek „Programi političnih strank, organizacij in združenj na Slovenskem v času Kraljevine SHS (1918-1929)” (Politikai pártok, szervezetek és egyesületek programjai Szlovéniában az SzHSz Királyság ideje alatt 1918-1929) műve az 1918 és 1929 között Szlovénia területén működő politikai pártok, szervezetek és egyesületek programjait ismertette. Az egész országra kiterjedően elemzi a különböző politikai pártok agrárprogramjait Nikola Gačeša „Agrarni programi gradanskih političkih partija u Jugoslaviji izmedu dva svetska rata” (A jugoszláv polgári pártok agrárprogramjai a két világháború között) című tanulmánya.

A bibliográfiai áttekintés nem tartalmazza a két világháború között végrehajtott jugoszláv földreformról és kolonizációról megjelent egyéb idegen nyelvű műveket, melyek elsősorban német nyelven jelentek meg, de szép számmal találunk köztük francia és angol nyelvű írásokat is.

Az első világháborút követően az egykori Habsburg Birodalom területén létrejött utódállamokban a két világháború között végrehajtott földreformról és telepítésekről ez idáig magyar nyelven csak az egyes államokra, illetve az államokon belül egyes régiókra, tájegységekre kiterjedő munkák születtek.1 Kivételt ez alól Dolmányos István már említett tanulmánya képez, amely a Baltikumtól az Égei-tengerig terjedő térségben a két világháború között végrehajtott földreformsorozatok - és ezáltal a csehszlovák, román és jugoszláv földreformok - összehasonlítását végezte el. Témája szempontjából a szerző - többek között - az utódállamok területén véghezvitt agrárreformok főbb problémáit mutatta be és csak említés szintjén érinti a földreformok és a telepítések kisebbségellenes élét. Az utódállamokban a két világháború között végrehajtott földreformok és a velük együtt járó telepítések kisebbségellenes voltát részletesen bemutató összehasonlító munka még nem született, holott a kelet-közép-európai földreformok elsődleges céljai között szerepelt a korábbi domináns nemzetekkel és a hozzájuk tartozó nagybirtokosokkal szembeni nem-1) A csehszlovák földreformmal kapcsolatosan lásd Machnyik Andor: Csallóköz, Komárom 1935, (javított

változatát 1993-ban újra kiadták Pozsonyban); a román földreformmal kapcsolatosan lásd többek között

Vencel József „A falumunka útján”, Székelyudvarhely-Budapest, 1993” című, válogatott írásait tartalmazó tanulmánykötetnek az erdélyi román földreformot taglaló fejezeteit.

19