Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése
Iád telepedett le, ami, ha átlagosan öt családtaggal számolunk, 54.665 főt jelent. Közülük a legtöbb dobrovoljác volt, szám szerint 6.238 fő, illetve a telepesek 57,06%-a. A kolonisták (általános jogokkal és az autokolonisták) 3.619 családot számoltak és a telepesek 33,1%-át jelentették. A Bánát területén letelepített 989 optáns család a telepesek 9,04%-át tette ki, míg a menekültek a telepesek 0,8%-át jelentették 87 családdal.45 Szerémség területére a kolonizáció keretén belül 1.775 családot telepítettek 8.875 családtaggal (családonként öt családtaggal számoltunk). A legtöbb dobrovoljác volt, 886 fő, ami a szerémségi telepesek 50,49%-a. A kolonisták általános jogokkal és az autokolonisták csoportja 730 családot számolt (a telepesek 41,6%-a). Optánsként 116 családot írtak össze (a telepesek 6,60%-a), míg menekültként 23 család volt vezetve (a telepesek 1,31%-a).46 A legtöbb nehézség Bácskával kapcsolatosan merült fel, mivel az ide kolonizált telepesek kapcsán három különböző adat áll a rendelkezésünkre. Az első forrás szerint - mely dokumentumot az újvidéki földreformot likvidáló bizottság bocsátotta ki 1939. január 31-én és amelyet Nikola Gačeša tett közzé - Bácska területén 6.912 dobrovoljác és 3.543 kolonista, optáns, autokolonista és menekült kapott földet. Ez összesen 10.455 családot jelentett 52.275 családtaggal.47 E számok kapcsán azonban az a gond merül fel, hogy a forrásanyag nem tesz különbséget a Bácskába betelepített és a helyi dobrovoljácok között.48 Egy másik adat szerint - 1936. szeptember 1. - Bácska területén 6.175 dobrovoljác kapott birtokot, de ez az irat sem tesz különbséget a helyi és a más vidékekről ide telepedett dobrovoljácok között. Szintén Gačeša idéz egy iratot 1939-ből, mely a Bácskában létesített 52 új településen letelepedett telepesek számát tünteti fel. Ezek szerint 6.518 család kapott földet (közülük 3.269 dobrovoljác család volt) az új településeken összesen 29.465 családtaggal.49 Itt azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a telepesek nem csak az újonnan létrehozott falvakban telepedtek meg, hanem a már korábban is létező településeken is alakítottak ki maguknak teleprészeket. így tehát a Bácskába betelepített telepesek legalább 30.000 főt jelentettek. Az adatok összegzése után megállapítható, hogy Bácska, Bánát és Szerémség területére legalább 19.226 telepes család telepedett 93.440 családtaggal. Különösen 45) Gačeša, Nikola: Agrarna reforma i kolonizacija u Banatu 1919-1941. Novi Sad, 1972., 579-381. p. 46) Gačeša, Nikola: Agrarna reforma i kolonizacija u Sremu 1919-1941. Novi Sad, 1975., 306-308. p. 47) Öt családtaggal számoltunk családonként. 48) Gačeša, Nikola: Agrarna reforma i kolonizacija u Bačkof 1918-1941. Novi Sad, 1968., 252-253. p. 49) Gačeša, Nikola: Agrarna reforma i kolonizacija u Bačkoj 1918-1941. Novi Sad, 1968., 265-270. p. 184
