Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése
agrárföld, amely 606.595 agrárérdekelt és korábban féljobbágyi vagy jobbágyi viszonyban élő család között lett szétosztva. A nagyszámú földhöz juttatott család száma azonban megtévesztő lehet, ahogy erre nagyon jól mutatott rá Dolmányos István: „Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a juttatott föld túlnyomó többsége nem birtokbaadást jelentett, illetve nem tényleges földosztást, hanem a korábban már gyakorlatilag birtokolt, megművelt vagy bérelt terület tulajdonviszonyának megszerzését,”36 Tulajdonképpen az északi területeken, tehát a Vajdaságban, Horvátországban és Szlovéniában végrehajtott földosztást tekinthetjük ténylegesen is földreformnak és ezáltal új birtokbaiktatásnak, mivel a déli területeken, Bosznia-Hercegovinában és Dalmáciában az agrárreform hatálya alá eső területek túlnyomó többségénél a már korábban is megművelt birtokok kerültek megművelőik tulajdonába. Ez alól kivételt a déli területeken, azon belül is Macedóniában és Koszovóban a telepesek számára kiosztott földek képeztek. Az északi területeken végbement földreformmal kapcsolatosan azonban meg kell jegyeznünk, hogy a földosztás nem jelentette feltétlenül új birtok létrehozását. A juttatások egyharmada parcella-kiegészítés volt.37 A jugoszláv állam agrárstruktúrájában beállt változásokat nehéz megállapítani az adatok hiányos volta miatt. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a földreform következtében elsősorban a törpebirtokosok és a középparasztság alsó rétege gyarapodott, vagyis a legtöbb föld a 10 kataszteri holdnál kisebb birtokkal rendelkező gazdákhoz került. Másik oldalról viszont a nagybirtok tulajdonában lévő földterületek nagysága és aránya is csökkent, de ennek ellenére még mindig jelentős gazdasági erőt képviseltek. XI. 4. A telepítések és a magyar nemzetiség helyzete A jugoszláv földreformmal párhuzamosan zajlott a kolonizáció is, amelynek során elsősorban szerb nemzetiségű telepeseket kolonizáltak a nemzetiségek által lakott területekre. A hatalom a telepeseket használta fel az újonnan szerzett területek elszlávosítására, az ott élő nem szláv lakosság asszimilációjára, valamint Macedónia esetében a makedón nemzeti öntudat kialakulásának megakadályozása és a 36) Dolmányos István: A kelet-európai földreformok néhány problémája (1917-1939). VI. Jugoszlávia. Agrártörténeti Szemle. 1964, 3-4. sz. 360. p. 37) U. o.: 360. p. 181
