Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése
form során földet csak a földnélküli és a 10 kataszteri holdnál kevesebb földdel rendelkező földművelők kaphattak; ez utóbbiak családtagonként 1 kataszteri holdat kárpótlás fejében. A kolonizációban résztvevők pedig legjobb esetben is 8,7 kataszteri hold (5 hektár) földet kaptak szintén kárpótlás fejében. Ez alól kivételt a jugoszláv egységért harcoló dobrovoljácok (önkéntesek) jelentettek, mivel az ő esetükben a kárpótlást az állam fizette.11 A felosztásra kerülő nagybirtok-földek nagysága régiónként változott, Szlovénia területén a 200 hektárt meghaladó birtoktesteket vették el a nagybirtokosoktól, míg a Vajdaság területén az 500 hektárt meghaladó földterületek kerültek felosztásra a földreform során. A szerb, horvát és szlovén politikai vezetőknek egyenesen érdeke volt a nagybirtok megcsapolása, mivel ezek többsége idegen - elsősorban magyar, német és olasz - kézben volt és eventuális veszélyt jelenthetett volna az új államra és annak vezetőire nézve, másrészt viszont a nacionalista célkitűzéseiknek is ez felelt meg. Otto Frangeš - a diktatúra idejében földművelési miniszter - adatai szerint az északi területeken a földreform hatálya alá 850 nagybirtok esett, melyek közül 675 volt magánkézen, 117 nagybirtok politikai községeké volt, míg az állam, illetve a földközösségek tulajdonába 29-29 nagybirtok tartozott. A magántulajdonban lévő nagybirtokok közül 310 volt idegen kézen, közülük: 142 osztrák, 126 magyar, 10 olasz, 8 csehszlovák, 4 román, 3 német és 17 egyéb nemzetiségű. A Frangeš által publikált adatok szerint a 310 idegen kézen lévő nagybirtok összesen 520.074 kataszteri hold földdel rendelkezett.12 A törvényben és rendeletekben meghatározott földterületek felosztására nem csak a magánkézben lévő nagybirtokok esetében került sor, hanem a jogi személyek (elsősorban bankok), egyházak és politikai községek tulajdonában lévő birtokok esetében is. XI. 3. A jugoszláv földreform kivitelezése és eredményei A két világháború alatt végbement jugoszláv földreformot rendkívül bonyolult körülmények között hajtották végre, ami elsősorban az újonnan egyesülő területek - már említett - heterogén voltára vezethető vissza. Dolmányos István már idézett 11) Ezzel szemben a többi közép-kelet-európai államban (a három balti államban, Lengyelországban, Csehszlovákiában) a földreformok elsődleges célja a középbirtokos paraszti réteg megerősítése volt. Erről bővebben lásd Dolmányos István kelet-európai földreformokat elemző tanulmányait az Agrártörténeti Szemle 1962 és 1965 között megjelent számaiban. 12) Erič, Milivoj: Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918-1941 god. Sarajevo, 1958., 464. p. 173
