Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése
gőségben élt a parasztság egy csoportja a földreform kezdetén. Az 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia igazgatása alá kerülő Bosznia-Hercegovinában is nagyon lassan haladt a török kori birtokrendszer felszámolása és a jobbágyi függőségben élő kmetek felszabadítása. A szabadparasztok aránya csak 1910-re haladta meg valamivel a kmetek arányát az említett területen. A negyedik agrárzónára, vagyis az egykori török uralom alá tartozó területekre a nemzetiségi sokszínűség mellett a vallási és társadalmi különbözőség is rányomta a bélyegét. Míg a fölbirtokos agák és bégek, valamint a szabad parasztok többsége mohamedán vallású volt, addig a kmetek főleg keresztények voltak.9 Nagyon jól vette észre az új állam agrárviszonyainak heterogén voltát Slavko Šečerov vajdasági szerb politikus. A szerb kormánynak küldött memorandumában 1918. november 3-án Šečerov a központosítás érdekében a következőket javasolja: „Semmi esetre sem szabad a fennálló törvények álláspontjára helyezkedni, ahogy azt a Jugoszláv Bizottság (amelyben a Monarchia délszláv nemzetei képviseltették magukat, a szerző) tagjai teszik ... mivel a nagybirtok-tulajdonos nem támogatja Szerbiát és az állami eszmét, Boszniában más a vallása, Horvátországban más a kultúrája, Vajdaságban más a vallása, kultúrája és a nyelve; a fennálló helyzet elismerésével gazdaságilag erős réteg keletkezne, amely az eljövendő államalakulatban (1918. november 3-át írunk, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot majd csak egy hónappal később, 1918. december 1-jén kiáltják ki, a szerző) domináns szerepre tenne szert, az állami funkciókat hamar megkaparintaná és ezáltal a demokrácia eltűnne; mivel ez a réteg lesz majd az összes autonóm és föderációs törekvés fő hordozója úgy a külföld, mint a belföld irányában. ”10 Slavko Šečerov javaslatait a hatalomra jutó és azt irányító jugoszláv politikai elit figyelembe vette, amit a földreform és kolonizáció területén végbement események igazoltak is. A jugoszláv politikai pártok agrárkérdéssel kapcsolatos programjait és a földreform, valamint a kolonizáció jogi szabályozását már a korábbi fejezetekben elemeztük. Itt végül is csak röviden megemlítenénk, hogy a jugoszláv földreform során a kisbirtokos rendszert támogatók kerültek többségbe, illetve azok a politikai erők, amelyek a szerbiai kisbirtokos parasztgazdaságok rendszerét akarták átültetni az ország többi területére. Ennek következtében a földreformot és a kolonizációt szabályozó rendeletek és törvények a kisbirtokok létrehozását támogatták. A földre-9) U. o.: 142. p. 10) Gačeša, Nikola: Opšta obeležja agrarne reforme i kolonizacije u Vojvodini izmedu dva svetska rata. fugoslovenski istorijski časopis. Br. 3-4. 173. p. 172
