Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése
XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése XI. 1. Bevezető Még mielőtt részletesen kitérnénk a két világháború között a Lenáva-vidéken végbement földreformra és az azzal párhuzamosan zajló kolonizációra, röviden bemutatjuk az országos gyakorlatot e téren. Erre elsősorban azért van szükség, mert ezáltal is érthetőbbé és átláthatóbbá válnak az agrárviszonyok területén a Lendvavidéken történtek a két világháború közötti időszakban. Az országos kitekintés viszont arra is módot ad, hogy összehasonlítsuk a könyv által elemzett területen végrehajtott földosztást és telepítést a jugoszláv állam más területein végbement folyamatokkal. Külön hangsúlyt fogunk fektetni az úgynevezett „északi területeken”, vagyis a Vajdaságban, Baranyában, Szlavóniában, Horvátországban és Szlovéniában véghezvitt földreform és kolonizáció bemutatására, mivel a Lendva-vidéki földreform ezekkel mutatja a legnagyobb hasonlóságot. Ez nemcsak a birtokviszonyok és a termelési kultúra hasonlóságaiból ered, hanem abból a tényből is, hogy a Vajdaság és a „baranyai háromszög”1 területén nagy számban éltek magyarok, akikkel - ahogy azt majd a későbbiekben látni fogjuk - hasonlóan bánt a jugoszláv hatalom a földreform kérdésében, mint a Lendva-vidéki magyarokkal. 1) Az egykori Baranya megye azon területéről van szó, amely a trianoni döntés következtében az újonnan megalakult jugoszláv állam részévé vált. 169
