Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
X. A földreform végrehajtó szervei és tanácsadó testületei
A Muraszombatban székelő területi agrárhivatal - melynek fennhatósága alá tartozott Lendva-vidék is - első vezetője Anton Štrekelj volt, aki tengermelléki menekültként került ebbe a pozícióba. Mint a liberális elveket valló Független Parasztpárt híve, gyorsan konfrontációba került a klerikális párt vezéralakjával, Klekl Józseffel. Klekl sérelmezte, hogy a területi agrárhivatal tengermelléki menekülteket akart telepíteni Muravidékre. Követelte azt is, hogy muravidékieket is alkalmazzanak a hivatalnál, akik ismerik a helyi viszonyokat és a nép is ismeri őket. Ezekről a földreform végrehajtása során fellángolt helyi vitákról a későbbiekben még szó lesz. A Muraszombati Területi Agrárhivatal élén Štrekeljt egy isztriai horvát, Mate Gregorovié követte. Ők ketten - Anton Šapla földművelési felügyelő 1938. június 3- án megtartott előadása szerint - sikeresen hajtották végre Muravidéken a nagybirtokok négyéves bérbeadásáról szóló rendeletet.6 Štrekelj és Gregorovic vezette a hivatalt az 1923. május 16-án történt megszüntetésig, amikor a hivatal hatáskörébe tartozó feladatokat a Mariborban székelő hasonló végrehajtó szerv vette át.7 A reform során, 1925 elején felmerült a javaslat, hogy az agrárigazgatóságokat meg lehetne szüntetni, mivel az agrárkérdés legfontosabb lépéseit mind a törvények és rendeletek területén meghozták, mind a gyakorlatban végrehajtották. A különféle tisztázatlan ügyek, különösen a telepesek zavaros áttelepülései, a bérleti díjak be nem fizetése, a tulajdonviszonyok bejegyzéseinek elmaradása miatt a kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja az agrárigazgatóságok működését. A földreformot lezáró törvénnyel 1931-ben számolták fel tevékenységüket. A földreform első, térnyerő szakaszának lebonyolítása és sikeresebb kivitelezése végett a minisztérium különböző szinten bizottságokat alakíttatott. Szlovéniában 1920 februárjában tanácsadó jelleggel községi (občina) és területi (okrožni) agrárbizottságokat, valamint egész országrészre kiterjedően tartományi (deželni) agrárbizottságot hoztak létre. A községi bizottságok tanácsadói jelleggel bírtak. A felsőbb szerveknek javaslatokat adhattak, hogy a nagybirtok mely földterületeit adják bérbe az arra kijelölt családoknak, illetve adatokat kellett gyűjteniük a községben lévő birtokokról, a parasztgazdaságokról stb. A területi agrárbizottságok javaslatot tehettek a fennhatóságuk alá tartozó településeken fekvő nagybirtok felső határa feletti földnek községek közötti felosztására, esetenként a bérleti díj összegére. A tartományi agrárbizottság elsődleges feladata a földreformot érintő törvények, rendeletek véleményezése volt, illetve ajánlásokat tehettek annak érdekében, hogy a 6) Šapla, Anton: Agrarna reforma. Poročilo o kmetijski anketi. I. del Ljubljana, 1938. 150. p. 7) Uradni list, Letnik V, 04. junij 1923. št. 52., 353. p. 164
