Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Branko Kerman: Régészeti kutatások a hodosi Szent András templomban
1995-ben az újabb, 4. számú szonda (4x5 méter) kijelölése során bukkantunk a régebbi templom hajójának kelet-nyugat irányú fekvésű északi falára, valamint a nyugati (észak-dél irányú) sarokfalának egy részére. A sarokfal metszete szerint a fal szabálytalan alakú, nagyobb kövekkel vegyített apró kavicsrétegből tevődött össze. A déli szelvényben talált nagyobb és masszív kövek a templombejárat alapjait képezhették. A templom északi sarkán talált téglafalrész valószínűleg a későbbi templom falának, netán a régebbi templom erődítményrészének maradványa. A fal északi és nyugati részét kaviccsal töltötték fel, ezt mindkét oldalról szürke agyagréteg határolja, ugyanis ebben helyezték el a templom alapjait. A fal szélessége 1 méter, mélysége pedig 40 centiméter (8. kép). A gyümölcsfák miatt a 4. számú szondát nem tudtuk déli irányba bővíteni, így nem volt lehetőség a fal teljes nyugati szakaszának és az esetleges templombejáratnak a feltárására. Úgyszintén feltáratlan maradt a templom déli falának nagy része, valamint a templomhajó teljes belső területe. Leletek A feltárás éveiben rendkívül kevés kisméretű leletre bukkantak. Ezek zöme újkori (18-19. századi) kerámiatöredék, míg a fémanyag között szegek, ritkábban vasalásdarabok és emberi csontok szerepelnek. Az összes lelet közül kiemelkedik az 1991-ben talált őskori edény. Nem találtunk viszont semmilyen, a templom építési módjára utaló építészeti maradékot (megművelt kő, temetkezési tárgy stb.). Az ÉPÍTÉSZETI JELLEMZŐK ÉS AZ ÉPÍTÉS IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA A terület, ahol a hodosi román kori templom állt, már az őskorban is lakott volt (Kerman 1991/1992, 99). Az egykori temető területén bronzkori edényre bukkantak. A hodosi „eltűnt” román kori templom helyén többször is folytattak ásatásokat (1991, 1992, 1993, 1994). Aztán 1992-ben két templom apszisának alapjaira bukkantak; mindkét apszis félkör alakú. A régebbi, román kori templom apszisa egy későbbi, sokkal nagyobb és eddig teljességében fel nem tárt templom hajójában volt, amelynek korát egyelőre nem tudjuk meghatározni.5 A további régészeti kutatások az alapok maradványának feltárására irányult, mivel ennek segítségével rekonstruálható lett volna a régebbi templom alaprajza. 5) Az egyházi források Hodoson csak egy templomról tesznek említést. Semmilyen adatunk nincs arról, hogy Hodoson két templom lett volna. A két templom alaprajzának felfedezése során (a régebbi templom a későbbi templom hajójában fekszik) felmerül a kérdés, mikor épült a későbbi templom. Esetleg a Kazó által 1698-ban említett kedvezőtlen állapotok következtében került sor egy új és nagyobb templom építésére, aminek következményeként változott a templom védőszentje is - Szt. András helyett Szt. Erzsébet lett a védőszent. 83
