Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Branko Kerman: Régészeti kutatások a hodosi Szent András templomban
Branko Kerman Régészeti kutatások a hodosi Szent András templomban A történelmi viharok, elsősorban a török pusztítások idejében a Muravidéken több középkori templom tűnt el a föld felszínéről. Sok egykori templom, mint például a kobiljei Szt. Márton templom, a šalovci kápolna, a szentlászlói Szt. László templom, illetve a hodosi templom helyszínéről csak a történelmi források és dűlő-, illetve helységnevek tanúskodnak. Jelen tanulmány a hodosi Szt. András templommal kapcsolatos régészeti kutatásokat kívánja ismertetni. Hodos a Goricskó északkeleti részében a szlovén-magyar határ melletti település. A hosszú, út menti település a Kerka völgyében, a Dolinci-patak mellett, a Muraszombat-Hodos országút melletti enyhén dombos, teraszos vidéken épült ki. A középkorban fontos stratégiai szerepe volt a településnek, hiszen 955 és 1077 között része volt a gyepűvonalnak, amelyet úgynevezett őrök védtek. A településnevek - Őrihodos és Öreghegy - az őrök emlékét őrzik. Különösen az Őrség északkeleti részében, a Kerka-patak és a Hodos település közötti részen voltak erős őrállások (Kos 1933, 149; Zelko 1959, 238; Zelko 1963, 39, 1. térkép; Zelko 1982, 4, 1. térkép). A Hodos helységnév első írásos említése 1331-ből származik, éspedig Veliki Dolenci kapcsán „sacerdos de Sancto Nicolao de Hudusfeu”, később, 1370-ben szintén Veliki Dolencivel összefüggésben említik „poss. Hudusfeu Zenthmiclos alio nimine Dolynch” (Zelko 1959, 238, Zelko 1982, 32, 42). A régészeti irodalomban, a Hódostól északkeletre lévő erdőkben található római halmokkal kapcsolatosan elsőként Pahič említi a települést (Pahič 1960-1961, 104). Úgyszintén bejegyzésre került a szlovén-magyar határ közelében lévő Cserta mezőben lévő halom (Šavel 1991, 76). A Hodos környéki terepjárások során 1991-ben több halmot lokalizáltak^!. kép). Két halom a falu végén lévő, a helybeliek által Kőhegynek nevezett erdőben található (1. kép). A kőhegyi halmoktól egy küométerre a Dolenci felé vezető út mellett az Urasági erdőben három halmot fedeztek fel, ebből kettőt erősen megrongáltak a feketén ásók (Šavel 1991, 75). A közeli Mazek dűlőn egy másik feltúrt halom nyomai láthatók. 79
