Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig
Az Őrségen belül Hodos és Kapornak nemcsak a kevés erdővel, hanem a többi faluénál jelentősebb arányú kézművességgel és kereskedéssel is jellemezhető. A középkori kereskedelmet, mint ahogy fentebb már szó esett róla, a Hodoson, Kapornakon, Bükalján és Kotormányszegen a 16. században élő Kalamárok neve alapján feltételezzük. A 17. században a szűrszabók léptek a kereskedők helyébe. A hodosiak szabóságot tanulni jártak a református városokba, Pápára és Győrbe, erről már 1695-ből van adatunk.90 A szabómesterség pénzjövedelmét könnyen el lehetett titkolni az adóösszeírók elől. 1828-ban egyetlen szabó sincs feljegyezve Hodoson, jóllehet más forrásokból tudjuk, hogy a céhes élet virágzott ebben a faluban. 91 A szabóság népszerű foglalkozás a 19. században is a faluban. 1848-ban az Őrség 4 szűrszabója közül ketten, ifjú Könye János és Román Ferenc Hodoson éltek (a 12 „szabó” közül pedig szintén ketten). Az 1900- as évtizedben a kercai plébános, némi elfogultsággal, egész pontosan adja vissza a meglehetősen különös falusi céh szokásait „Különös dolognak tartom, hogy 1646-tól fogva Őrségben Gr. Batthyány Ádám földesuraság által megalakítatott szabó czéh legújabb időkig vezetett czéh jegyző könyveiben egy szó sem fordul elő se templom se lelkész se isteni szolgálatokról, melyet pedig minden czéh gyűlés tartani szokott...Pedig Hodoson volt legtöbbnyire a céhmester, hol gyűléseiket tartották ...sőt kiterjedt Őrségen túl Felsőlendváig Dabronak Résznek Zalalövőig, tehát nemcsak a földesur kényszerítése által Erdélyből települt Bocskai emberei által protestánssá lett vidék, hanem nagy katholikus vidék mesteremberei is tagjai voltak a czéhnek, kántorkor, vagyis 4ed évenként gyűlést tartani szoktak és kántori illetmények szedettek a czéh költségei fedezésére”.92 A gerencsérség is felbukkan az összeírásokban a 16. század közepétől. Mellesleg az első név szerint ismert hodosit is Gerencsérnek hívták 1499-ben. A korszak legvégén, 1848-ban az egész Őrségben csak a hodosi nemes Fórján Dániel vallotta magát gerencsérnek, a környéken is csak ketten éltek az agyagművességből, mégpedig Domonkosfán.93 Az ácsmesterséggel szorosan összekapcsolódott a molnármesterség. A Kerka vizén minden időben működött vízimalom. A 17. században, jóllehet az őröltetés joga mindig földesúri kiváltság volt, Hodoson és Kapornakon rendre paraszti malmok őröltek. A török ugyan megpróbálta megadóztatni a molnárt, de ebből támadt a kapornakiak felzúdulása a kanizsai szpáhi ellen. A Batthyányak egy ideig eltűrték, hogy semmit nem fizet a molnár az őrletés után, de Mária Terézia királynő egységes urbáriumának idején (1767) sehol nem találunk paraszti malmokat a Kerkán. Csak a csákányi uradalom által építtetett és működtetett malomban őröltek. Kalmárok, szűrszabók meg molnárok 90) VaML Mikrofilmtár. Németúivári urbáriumok, Őrség urbáriuma 1695. Jankó Péter Pápán, Könye Tamás Győrben tanult szabómesterséget. 91) 1806-ban nemes Kercsmár Mihály 57 éves hodosi tanú a Szakái család nemesítési perében azt vallja, hogy nemesnépi Szakái János szabó mester volt, aki Kercsmár házánál Hodoson „céh napokon három ízben megjelent". Benczik Gyula: Nemesnépi Zakál György. (Kézirat.) Az őrségi szűrszabók értékes régi iratai is talán az 1732-ben a katolikusok kezére jutott Szent András templomból kerültek a hodosi plébánia megszűnésével a kercai parochiára, majd onnan a Püspöki Levéltárba, Szombathelyre. Horváth Ferenc plébános ezt írja: „... a czéhjegyzőkönyv mellett birtokomban van Mária Terézia királynő által megerősített függő pecséttel s vörös bársonyba kötött czéh szabályok eredeti példánya, és a czéhre vonatkozó egyéb okmányok és iratok." Horváth Ferenc: Hodos, Kerca, Velemér plébániák története. H. n., É. n. [Kerca, 190?] Kézirat. Orbán Róbert szíves közlése. Ld. még BENCZIK-HERMANN 2002. 92) Horváth Ferenc: Hodos, Kerca, Velemér plébániák története. H. n., E. n. [Kerca] Kézirat. Orbán Róbert szíves közlése. 93) VaML A nemzeti őrsereg öszveírása, Laky Rafael járása, 1848. május 29. 34
