Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Nagy Zoltán: Állandó néprajzi kiállítás Kapornakon
Kapornakon és Hodoson egyaránt 51-51 százalék. Rajtuk kívül Domonkosfán 10-10 százalék a katolikus és a református, Kapornakon 12 százalék katolikus lakosság mellett 36 százalék református is él, míg Hodoson 34 százalék a katolikus és 10 százalék a református lakosok aránya. A lakosok 68-74 százaléka írni és olvasni is tud. Az 1910. évi népszámlálás kitér a lakóházak építőanyagára is. Jellegzetes kép tárul elénk. A hagyományos őrségi füstkonyhás boronaépületek aránya magas, Domonkosfán 78, Kapornakon 66, Hodoson 61 százalék. A téglaépületek száma viszonylag alacsony, Domonkosfán 18, Kapornakon 15, míg Hodoson is mindössze 23 százalék, csupán minden negyedik ház készült téglából, a vályogfal csak Hodoson terjedt el, itt a 113 épület közül mindössze 16 ilyen. A történelmi dokumentumok bemutatásához olyan tárgyakat választottunk illusztrációként, melyek típusai a középkorban is fellelhetők voltak. Ilyen az a szarkofág formájú, ormos, facsapos ácsolt szerkezetű „menyasszonyi láda” is, mely bükkfából készült, feltehetően az 1800-as évek elején. A Závec család ajándékaként került a kiállításba. Különlegessége, hogy lábain és előlapján geometrikus, tetején egy sorban pedig karcolt ritka reneszánsz hatást mutató négyszirmú virágdíszítés látható. A lábakon álló kézimalmot hajdanán gabona és só őrlésére egyaránt használták.19 A tölgyfából készült „kásacsináló” hajdinakoptatót négy sarkán rozetta díszíti. Az 1921-es évszámot viselő kölestörő mozsár is ősidők óta ismert forma, melyet farkasfogas díszítéssel láttak el. A szemnyerés jellegzetes eszközét, a kézi csépet, a billeggel hitelesített gabonamérő vékát az oldalán poncolással, csúcsán csillaggal díszített kaszakalapáló vasat, az icceszám készült szentmihályi korsókat, a kender feldolgozásakor használt, beégetett monogrammal és szívmintával díszített gerebent, a tehén fogatolásának fontos eszközét, az egyes igát, a paraszti gazdálkodásnak az iratokkal megegyező időkben készített tárgyi világának darabjait mutatjuk itt be. Az evangélikusok körében nagy tisztelet övezte Luther Márton és Kossuth Lajos alakját, egyikőjüket zenélő képen,20 míg a másikat olcsó nyomaton21 ábrázolva láthatjuk. Néhány szép kötésű, csontfedelű énekeskönyvön22 kívül egy nagy alakú, Könye János nevével díszített bibliát23 is megcsodálhatunk a hodosi eklézsia padlásáról előkerült 19. század közepén készült vas ostyasütő alatt. Kapornak község réz pecsétnyomóját eredetiben,24 míg Hodos község szépen metszett magányos fenyőt, gerendelyes, taligás faekét ábrázoló pecsétjének lenyomatát csak Dávid Ferenc 1877-ben kelt földleveléről ismerjük. Könye János hodosi magyar szabó kiállított eredeti vándorkönyvében pedig a helyi céhmester vörös viaszba nyomott pecsétképét tanulmányozhatjuk.25 A mesterjegyes faragóbárdot pedig az itt élt szabadosok robotkiváltó jelképének tekinthetjük. Egy padlás zugában megbúvó festett menyasszonyi láda fiókjában talált régi lőporszaru 19) A sóőrlő kézimalmot Kercsmár Emilné ajándékozta a gyűjteménynek. 20) Zenélő kép a négy prédikátor (Luther Márton, Melanchton Fülöp, Gustav Adolf, Flor Andersen) alakjával. Ajándékozta Kercsmár Árpád, Kapornak 29. sz. 21) Kossuth a halottas ágyon. „A Nép zászlója" melléklete. 22) Keresztyén énekes könyv. Magyaróvár, 1904. Cseh Sándor-féle könyvnyomda, Keresztyén énekes könyv. Budapest 1912. Hornyányszky 23) Szent Biblia, Budapest 1891. Címlapján Könye János Hodos 1901. Hodos kéziratos bejegyzéssel. 24) Valójában az eredetivel alakilag teljesen hiteles galvanoplasztikai másolatban került kiállításra. Az eredeti pecsétnyomó a Vas Megyei Levéltárban található. VaML. Pecsétgyűjtemény 22. sz. 25) Könye János hodosi magyar szabólegény vándorkönyvében talált pecsétlenyomat (két ágaskodó egyfarkú oroszlán között nyitott szabóolló, felette R.M, monogram), alatt 1849. április 14. évszám Ficzkó Miklós czéhmester, NS. Szakály János czéh hiteles jegyzője aláírással. 303
