Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Pivar Tomšič Ella: A hodosi vasút egy évszázada

batban gróf Batthyány Zsigmond járási országgyűlési képviselővel tárgyalt és bejelentette, hogy a vasút építését a Berlin-Drezda-M/Frankfurt-Eilagen cég finanszírozásában Fábián Lajos mérnök vállalta, illetve a munkálatokat az év szeptemberében meg is kezdik. Muraszombat a vasútra 100.000 korona közjegyzett részvényt szavazott meg6, a vonal mellett érintett falvak is pénzelési szándékkal jelentkeztek. Hodos község erre a célra 12.000 korona hozzájárulást hagyott jóvá, de 1906 februárjában a falu vezetősége elhatározta, hogy az ígéretét csak abban az esetben tartja meg, ha rakodóállomást kap.7 8 Az indítványnak foganatja lett, hiszen Hodost HÉV rakodóállomásként tartották számon, és ezt figyelembe vették az építésnél.

I/c. Vasútépítés dacoló völgyeken, átfúrt dombokon

Végre hosszú vajúdás és előkészítés után az uralkodó Fábián Lajos budapesti vállalkozó részére 1905. IX. 25-én a vasutat engedélyezte, és felhatalmazása alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 65671. számon 1905. X. 4-én kiadta az engedélyokiratot a következő tartalommal: „Ezen okirat erejével Fábián Lajos budapesti mérnök engedélyt kap és kötelezettséget vállalva, hogy a m. kir. vasutak Körmend állomástól Zalalövőn, Őriszentpéteren Mátyásdombon (Mačkovci) át Muraszombatig vezető helyi érdekű, gőzmozdonyos vasutat az alábbi feltételek mellett megépíti:- a pálya építését az engedély-okirat keltétől 2 év alatt be kell fejezni,- a vasút kiépítése és üzemeltetése céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. t. c. értelmében engedélyezett,- a vasút építésére szükséges tényleges tőke 6.240.000 koronában állapíttatik meg, amelyből 298.000 korona a forgalmi eszközök beszerzésére fordítandó,- az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb közhasználandó anyagokat belföldön beszerezni, az építésnél lehetőséget adni a belföldi munkásoknak,- az engedélyes köteles az engedély-okirat kiadása előtt 300.000 korona biztosítást letenni (ami meg is történt - a szerző)- a felépítés után a pálya igazgatását a magyar állami vasutak veszik át.

Egyben meghatározták a menet és szállítási díjakat is: személyi forgalomban a legmagasabb ár 10 kilométerenként 10 fillér, az alsóbb osztályokban 6 fillér, a poggyász és személyi áru 10 kilogrammonként 0,80 fillér, személyes úti holmi után nincs bér. Az áruszállítási költségeket, amelyek majd a későbbiek során sok panaszra adnak okot, I. oszt. 100 kilogrammonként 1,80, II. oszt. 1,20, méretes áruk után pedig 2.40 fillérben szabták meg. ”®

Az 1905-ös év utolsó hónapjaiban és 1906-ban meghatározó eseménysor zajlott le a vonal történetében.

1905. X. 31-én Fábián Lajos mérnök-vállalkozó meghívókat küldött szét a Körmend-Zalalövő- Őriszentpéter-Muraszombati (Magyar Délnyugati) HÉV Részvénytársaság alakuló közgyűlé-6) MésV 1905 XXI., július 30.

7) MésV 1906 XXI1/6, február 11.

8) MésV 1905 XXI/43, október 22.

240