Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk
likusok Német evangélikus keresztény állami egyházba társultak. Az uralkodó, Karadjorjevié Sándor 1930. évi törvényében jóváhagyta országában az evangélikus és református keresztény egyházak megalapítását. Az evangélikus szövetség élére dr. Popp Fülöpöt nevezte ki püspöknek. Az új határok megjelölése után a Magyarországhoz tartozó falvak még a hodosi gyülekezethez tartoztak, ide jártak istentiszteletre, és a lelkész is szabadon látogathatta őket egészen 1932-ig, amikor Szentpéteren evangélikus misszió létesült. A Muraszombatban 1922-1941 között megjelenő Evangeličanski koledar (kezdetben Evangelicsánszki koledar) évkönyvből, valamint a Düsevni list (Duševni liszt)50 hetilapból soron követhetjük a gyülekezet eseményeit. A hodosiak a két háború között élték mindenapjaikat. A lelkészük, Magyar József 1910-ben elköltözött az élők sorából, és négy év után követte mindenben jó segítője, dr. Diénes Elek körmendi ügyvéd, egykori hodosi tanítói család sarja. Ekkor Heiner Géza muraszombati segédlelkészt hívták meg, aki 1910 és 1950 között, negyven éven át szolgálta a gyülekezetét. Halála után nyolc év árvaság következett, a lelkészi teendőket a szomszédos gyülekezet lelkészei végezték, majd 1958-ban Ludvik Novak lelki és anyagi gyámolítása mellett új korszak következett: 1960-ban lebontották a lelkészlak szalmatetős gazdasági épületét és újat építettek. 1962-ben a Lutheránus Világszövetség támogatásával renoválták a fáraházat és a kántorlakást. A templom renoválására 1964-ben került sor, amikor bevezették a villanyt, az első oltárt és a szószéket a keleti oldalra helyezték át, az egykori háromoldali erkélynek csak a nyugati részét hagyták meg, ahol ma is az orgona található. Újabb munkálatok következtek: 1968-ban átfestették a templomtorony bádog tetejét, vízvezetéket kapott a lelkész- és a kántoriak. A legnagyobb munkálat 1974-ben kezdődött, amikor saját forrásaikból, hazai és külföldi adományokból, önkéntes munkával felépítették a korszerű fáraházat. A népünnepélynek számító áldási szertartáson 1974. szeptember 5-én megemlékeztek híres lelkészük, Kardos János 175. születésnapjáról is. A templom újabb teljes renoválása 1985-ig tartott, amikor az átadási ünnepség egyben a gyülekezet kétszáz éves fennállására való emlékezés is volt. A nyolcvanas években automatizálták a harangozást és rendezték a fáraház udvarát. Örömmel vásárolták meg 1989-ben az új harmóniumot, de Dezider Matus kántor már nem játszhatott rajta, hiszen 30 évi szolgálat után elköltözött az élők sorából. Nyomába a kapornaki ifj. Nemec Lajos lépett, és a mai napig vasárnaponként hozzá igazítják a hodosi és domonkosfai istentiszteletek menetrendjét. Az 1991-es háború idején a hodosi gyülekezet az üres lelkészlakot átengedte az eszéki székhelyű Horvát Pünkösdi Egyház teológiai egyeteme tanárainak és a világ összes tájáról származó 60 hallgatójának. A gyülekezet egy éven át nem csak fedelet biztosított számukra, hanem élelemmel és más javadalmakkal is támogatta őket. A templomépítés 150. jubileumára 1993-ban önkéntes adományokból felújították szentélyük belsejét és a munkálatok 2000-ben is folytatódtak. A vagyon-visszajuttatás során az 1945-ben állomosított egyházi birtokuk nagy részét visszakapták: Šalovcin közel 16, Hodoson pedig 50 hektár erdőt, a többi javakért még pereskednek. 50)A muraszombati tanulmányi könyvtár helytörténeti gyűjteményében találhatók. 186
