Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
József és Román Dániel a vásártér-menti postaúton lévő híd tatarozásához voltak kötelesek hozzájárulni. Az ún. böstörösi községi közlekedési közdűlő útjának felújítását Kis József, Szűkíts István, Kercsmár Sándor, Kovács Ferenc és társai, Danes Lajos, Kercsmár Dániel, Tóth József, Tóth Gábor, Kercsmár Mihály és Németh János segítette. A „hideg völgyi” utak hídjait viszont Kercsmár Lajos, Eöry Dániel, Könye János, Könye Ferenc, Könye Sándor, Könye Sándor (marczin), Süpöl Ferenc, Froján Bálint, Fórján József, Szocsák Péter, Süpöl Dániel és Süpöl József javította, illetve javíttatta.51 Egykor - Kercsmár Mihály községbíró idején - az ún. törvényhatósági úttól a vásártérig gyalogút vezetett, amely mentén termékeny szederfák álltak. Mivel azonban egyesek a gyalogúton szekerezni kezdtek, az út és a szederfák is megrongálódtak, ami a hodosi képviselő-testület nemtetszését váltotta ki. A gyalogútrongálás megakadályozása érdekében a képviselő-testület 1901. december 30-i ülésén úgy határozott, hogy megbünteti a „szabálysértőket”. Aki a vásártér északi részére vezető gyalogúton szekerezett, illetve marhát hajtott, azt 4-10 koronáig terjedő pénzbírsággal büntették. Akik viszont a szederfákat megrongálták vagy engedély nélkül szedret szedtek, 2-6 koronáig terjedő büntetést kaphattak.52 A kapornakiak kérését a domaföldi határban a Kerkán épített híd ügyében Hodos község képviselő-testülete és közgyűlése 1912. január 25-i ülésén jóváhagyta, és erre a célra 20 korona céltámogatást biztosított.53 Amint már utaltunk rá, amikor még Őrihodos település a történelmi Vas vármegyéhez tartozott, forgalmi szempontból fontosnak számított a Hodos-Szomoróc ún. vicinális útszakasz, valamint annak karbantartása. Több jegyzőkönyv és egyéb irat is utal az említett úttal kapcsolatos teendőkre, így Bakos József útfelügyelő egy 1911. november 17-én kelt levelében a szentgotthárdi főszolgabírói hivatalt arról tájékoztatta, hogy a tervezett karbantartási teendőket - az arra jóváhagyott költségvetési keret ráfordításával - maradéktalanul elvégezték, a kavicshalmokat kiszállították, a közmunkálatot befejezték, a 6-os a 12-es számú hidakat megjavították.54 Volt azon ban olyan eset is, amikor a járási költségvetésből nem futotta az említett vicinális útszakasz javítására - például 1915-ben -, ekkor a falvaknak kellett biztosítani (főleg napszám és szekérfogat formájában] az utak javításához szükséges dolgokat.55 Ünnepek, megemlékezések és kulturális élet a polgárosodás korában A magyar honfoglalás millenniumát - amely országos szinten óriási anyagi ráfordításnak örvendett és a korszak legrangosabb rendezvénysorozatának számított - Hodos és Kapornak községek is méltóképpen, külön-külön megünnepelték. Az eseménnyel egyértelműen bizonyítot-51) Hodos község jegyzőkönyve; 1901. április 14-i ülés 52) Hodos község jegyzőkönyve; 1901. december 30-i ülés 53) Hodos község jegyzőkönyve; 1912. január 25-i ülés 54) VaML - Szentgotthárdi járás főszolgabírói iratai 2025/1911 (1-19 föl.) 55) VaML - Szentgotthárdi járás főszolgabírói iratai 2025/1911-429 111
